A szakértők szerint csapadékos telünk lehet, meglepő okok állnak a háttérben.
A miniszter szerint a magyar mezőgazdaság semmilyen formában nem alkalmazkodott a klímaváltozáshoz.
A meteorológusok és a rendelkezésre álló adatok szerint azonban semmi sem igazolja, hogy a technológia szárítaná a légkört.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette az Országos Jégkármérséklő Rendszer idei évre vonatkozó költségbecslését.
A településen többen sürgették, hogy amennyiben a rendszer működése összefüggésbe hozható az aszállyal, a berendezéseket minél előbb távolítsák el.
Egyre többen hiszik azt, hogy az időjárás titkos összeesküvések eredménye, holott ez nem igaz.
Június 3-tól új működési rend lépett életben az Országos Jégkármérséklő Rendszerben.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara reagált az Index.hu szerda esti cikkére, amiben arról írtak, hogy a rendszer felelős az aszályért.
Vádat emeltek egy férfi ellen, aki a jégkármérséklő rendszer ellen hergelt és pénzt követelt az Agrárkamarától.
A gazdálkodók 2023-ban csak 30 678 hektárra jelentettek be jégkárt Magyarországon.
A rendkívüli aszálykárok miatt 50,229 milliárd forintot fizettek ki a termelőknek az agrár-kárenyhítési alapból.
A tavalyi rendkívül aszályos évet követően 2023-ban jelentősen több csapadék hullott.
Augusztus második felében hat napon is be kellett kapcsolni a talajgenerátorokat – közölte a NAK.
Jól vizsgázott a jégkármérséklő rendszer az év eddigi legextrémebb időjárásában.
A kezelőket ért fenyegetések miatt leállított generátorok mérsékelhették volna a jégkárokat.
A hiedelmekkel ellentétben a jégkármérséklő-rendszer nem csökkentette a csapadékmennyiséget.
Bebizonyosodott, hogy a jégkármérséklő rendszernek semmi köze az aszályhoz.
Az Agrárkamara megteszi a szükséges jogi lépéseket.
Így hatott a vihar a földekre.
Műholdakkal veszik fel a jégkárok elleni harcot az SZTE kutatói.
Ha már mindenképpen fizetni kell, egészségügyre, romákra és az elesettekre költenék a pénzt.
A szárazföldi növények többsége képes valamilyen mikorrhiza-kapcsolatra, de nem mindegyik.
A tavalyi év azonos időszakához képest jelentősen csökkent a baromfihús ára az idei év első harminchét hetében Magyarországon.
Vaddisznókban igazolták az afrikai sertéspestis vírusát Baranya vármegyében, bővülnek a fertőzött és magas kockázatú területek.
Az előzetes becslések szerint az aszály miatt 600-800 milliárd forintos veszteség várható idén a mezőgazdaságban.
