Bedobnák a törölközőt a magyar gazdák, ha eltűnnének a brüsszeli milliárdok
Folyik a vita a 2020 utáni Közös Agrárpolitikáról.
Folyik a vita a 2020 utáni Közös Agrárpolitikáról.
A megszokottnál több feladat várja vissza a gazdászokat januárban.
A Miniszterelnökség szerint a migránsválság veszélyeztette az agrárpénzeket.
Heteken belül startolhat az új Nemzeti Fehérjeprogram.
Várhatóan 2018. januárjától egyszerűsödik a jelenlegi KAP.
Először tárgyaltak az agrárminiszterek a 2020 utáni KAP hivatalos javaslatairól.
Izgalmas kérdések a 2017-es Agrárszektor Konferencia nyitónapján.
Új szemléletmódokról is tárgyaltak Bonnban.
Nyilvánosságra hozták az agrár- és vidékfejlesztési támogatások listáját.
Nemzetközi fórumokon is fel kíván lépni az agrárkamara.
Agrárforrásokból is segítenék a letelepedést. A kormány máris reagált.
Fazekas Sándor szerint továbbra is erős KAP-ot akarunk.
Előzetes álláspont arról, mi legyen a 2020 utáni uniós Közös Agrárpolitikában?
Az álláspontok összehangolása a cél.
Az egyszerűsítésre és a modernizálásra fókuszálhat az agrárpolitika 2020 után.
A precíziós gazdálkodásra és a vízgazdálkodásra fókuszálhat az agrárpolitika.
Fordulópont az európai cukorszektorban.
Emmanuel Macron szerint vita kell az új Közös Agrárpolitikáról.
Novemberben lehet hivatalos javaslat az új KAP-ról.
A problémás agrártámogatási esetek kicsúsztak a június 30-i határidőből.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.