Jelenleg körülbelül 150.000 fajt ismerünk a gombák országából, de egyes feltételezések szerint közel 4 millió faj is létezhet.
A növények nagyon kifinomult módon diskurálnak egymással és más élő szervezetekkel.
A tevetej feldolgozását tanulmányozza a közép-afrikai Csádból érkezett delegáció Magyarországon.
A rendelkezések által felsorolt lehetséges esetek közül a „Közcélú, közérdekű igénybevétel” során fellépő vis maior problémakört járjuk át az alábbi cikkben.
Az együttműködési megállapodás célja a két szervezet laboratóriumi tevékenységének összehangolása.
Újabb funkciókkal bővült az Elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) használata itthon.
Törökország is képbe kerülhet.
Bővülhetnek a magyar-mongol agrárkapcsolatok.
Nagy lehetőségek előtt a 2 ország.
Az afrikai sertéspestis által fenyegetett országoknak védenie kell az állatokat.
Elképesztően sikeresek a magyar borok a külföldi piacokon.
Több területen erősíthetik a magyar agrárérdekeket Georgiában.
A programra már csak néhány napig lehet jelentkezni!
Megosztanák egymással a gépeik által gyűjtött adatokat.
A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
A génszerkesztés nagy nyertese lehet a gyümölcságazat, de komoly potenciál rejlik a gyógynövényekben is.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
A szárazság, a csökkenő takarmánytermés és a legelőterületek hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza a kisebb állattartó gazdaságokat.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
