730 ezret is kaphatnak a nyertesek: így támogatják az agrárágazati civil szervezeteket
Itt van az agrárágazati civil szervezeteket támogató idei pályázat eredménye.
Itt van az agrárágazati civil szervezeteket támogató idei pályázat eredménye.
Az agrárkutatási újdonságok minél szélesebb körű elterjesztése a cél.
Kóstold körbe a Balatont!
Hiánypótló kiadványsorozatot jelentetett meg az Agrárkamara.
Megjelent a TokajKalauz negyedik kiadása.
Egyedülálló lehetőséget kaptak a magyar borok.
Tavaly több mint 10 százalékkal nőttek a kifizetések.
Amit tudni érdemes a repce gyomnövényeiről és károsítóiról.
A kóser és a halal élelmiszerekről készített kiadványt az Agrárkamara.
Komoly segítséget kapnak a magyar vadászok.
A kutyát népszerűsítő kiadvány jelent meg a bizottság támogatásával.
Útmutatóval segítik a vállalkozások önellenőrzési rendszerének kialakítását.
Az Agrárszakma iránytű bemutatja a mezőgazdasági és élelmiszeripari képzéseket.
Ezeket kell tudni a mezőgazdasági vízhasznosítási idénnyel kapcsolatban.
A kiadványok az élelmiszeripari vállalkozások számára készültek.
A minőségi pálinkafogyasztást segíti a NAK új, ingyenes kiadványa.
Hiánypótló kiadvány jelent meg a magyar nemesítésű díszfákról és díszcserjékről.
Így lehet fenntartani és megőrizni termőtalajaink egészségét.
Gyakorlati kisokost készített a Nébih.
Takarítási kézkönyvet állított össze az Agrárkamara.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.