2/3 növény, 1/3 állat: egyensúlytalanság a magyar agrártermelésben
A jelenség nem új keletű
A jelenség nem új keletű
Egyetlen infografikán az egyes tagállamok erősségei a közös piacon.
Ha aranyat ér a repce, az kihat a napraforgóra is
A költségek is lendületesen emelkedtek
Jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez, mint a marhatenyésztés.
A holland Rabobank elemzői mégsem féltik Európát.
A fejlesztés a tervek szerint 2020-ban kerül majd a piacra.
A versenyképességet ugyanakkor több ágazatban is növelni kellene.
Rohamos technikai fejlődés a földeken.
Csökkenteni kellene a mezőgazdasági széndioxid-kibocsátást is.
Egyre több a lehetőség az agrárvállalkozások számára.
Megállítanák az állománycsökkenést.
Tavasszal 9 százalékos kínálatnövekedéssel számol Brüsszel a tejpiacon.
Országos alakuló küldöttgyűlést tartott az agrárkamara.
A növénytermelés és az állattenyésztés teljesítménye is csökkent.
Növelik és modernizálják a sertéstermelést.
Kulcskérdésekről vitatkoztak pártpolitikusok.
Csökken az idén a magyar mezőgazdaság kibocsátása.
Látványosan bővül az egyéni gazdaságok finanszírozása.
Továbbra is vitázik az agrártárcával a GKI a mezőgazdaság teljesítményéről.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.