A 2025-ös év első hat hónapjában az európai sertésvágások növekedést mutattak, azonban Magyarországon az export visszaesett.
A tűzoltók munkájának hála a termelőhelyiségek és a hűtőrészleg szerencsére nem károsodott.
A gazdasági helyzet, a fogyasztói tudatosság növekedése és az egészséges életmód iránti igény együttesen formálják át a húsfogyasztási szokásokat Magyarországon.
Ha bemegyünk egy boltba, rengeteg a külföldről érkező termék, a hazai áruk jelentős polcveszteséget szenvedtek el az elmúlt időben.
Belföldön a húsértékesítés volumene 1,2 százalékkal nőtt 2022-höz képest, a külföldi piacokon 4,3 százalékos növekedést ért el a Kométa.
Túl alacsonyak voltak az élelmiszerárak az elmúlt 20-30 évben Magyarországon, emellett több gond is felmerült az ágazatban.
Az Agrárszektor három baromfi- és három sertésfeldolgozó számain mutatja be a megdöbbentő összképet.
Évek óta túl alacsony volt az élelmiszerár, a drágulás tulajdonképpen egy ár-újrapozícionálás volt Magyarországon.
Csaknem 30 százalékkal, 75,4 milliárd forintra növelte nettó árbevételét 2022-ben a Kométa.
Az alacsony felvásárlási árak hajtották a kaposvári székhelyű céget 2021-ben.
Közel ezer embert foglalkoztat a cég.
Így lesz a melléktermékből többletnyereség.
Ipari zsírt és húslisztet állítanak elő.
Tavaly 6 milliárddal nőtt a forgalom, így elérte a 36 milliárd forintot.
Ami jó a feldolgozóknak, rossz a sertéstartóknak.
Hétszázmillióból fejlesztett az olasz tulajdonú Kométa.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
