Komoly korlátozásokat vezettek be a Balaton-felvidéki kirándulóhelyeken a járványveszély miatt.
Az elmúlt években 184 millió fát ültettek az erdőgazdaságok, települések Magyarországon.
Az elmúlt évben a tejtermékek, különösen a vaj ára jelentősen meghaladta az általános inflációt.
Adatok nélkül a legeltetés is csupán tapogatózás a sötétben, precíz tervezéssel viszont messzire lehet jutni.
A villanypásztorok után robotpásztorokkal oldanák meg a szarvasmarhatartás egyik nagy problémáját Ausztráliában.
Ahhoz, hogy bármely gulya egyedéből származó húskészítmény megkaphassa a "magyar szürkemarha hús” elnevezést, sok kritériumnak kell megfelelni.
A tartós szárazság nemcsak a szarvasmarha-tenyésztőkre, de az ágazat többi szereplőjére is hatással van.
Manapság a boltok polcai tele vannak már a legkülönbözőbb fajtájú tojásokkal, így óriási a választék.
Kiemelt fontosságúak a megfelelő lazabokrú pázsitfűfajok a hazai réteken és kaszálókon.
A különböző adottságú hazai gyepterületek eltérő módon hasznosíthatóak az állattartásban.
Az Európai Bizottság egyszerűsítené a gazdák kötelezettségeit és adminisztrációs terheit.
A szennyvíz a szigeteletlen aknán keresztül beszivároghat a talajba és azon keresztül eljuthat a növénybe is.
Jó legelők, a tavalyinál gyengébb árak és a támogatás igénylések túl nagy számú visszautasítása jellemezte idén a húsmarhatartást.
Ha egy gazdálkodó ez évre már lezárta tevékenységét, mielőbb teljesítse az AKG/ÖKO/Natura2000/AÖP adatszolgáltatási kötelezettségét.
Hazánkban a legeltetési idény általában április közepétől, végétől október végéig tart, de vannak ettől eltérő gyakorlatok is.
A Föld erdői majdnem mindenhol nehéz helyzetben vannak, és ez alól a Kárpát-medence erdei és a magyar erdők sem jelentenek kivételt.
Növelni kívánják a vízibivaly-állományt a kápolnapusztai rezervátumban, ahol az elmúlt hónapokban közel 70 borjú született.
A Nemzeti Parktól bérelt földekkel kapcsolatban 2023-tól egy új jogintézményt vezettek be a jogszabályban.
A legelő állatok hatalmas szerepet játszhatnak a pusztító tüzek megfékezésében is.
Tovább folytatódik a földértékesítési program, folytatódik a 10 hektárnál kisebb területű állami földek értékesítése is.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.