Az Ázsiából és Ukrajnából érkező olcsó, ellenőrizetlen mézek letörték az európai mézárakat.
A külpiacokról az Európai Unióba érkező méz természetes eredete gyakran nem is igazolható.
Egy magyar méhész európai polgári kezdeményezést indított az európai mézek védelme érdekében.
Hevesben indult el az idei Európai Mézes Reggeli Program, melyhez Magyarország 2014-ben csatlakozott.
Az olcsó, nem jó minőségű mézekkel a magyar termelők nem tudják felvenni a versenyt.
Egyre nehezebb a méhészeknek, sokan kényszerülnek feladni működésüket az ágazatban.
Több mint 44 ezer tonna importméz érkezett az EU-ba, ezzel meghaladta a kvótalimitet a behozatal.
A 15-30 ezer tonnás hazai méztermelés kétharmad része Nyugat-Európába kerül exportálásra.
A horvát hatóságok szerint gondatlanságából lángolhatott fel a tűz a Biokovo nemzeti park területén.
Figyelmeztetik a magyar méhészeket, már nem sokáig igényelhetik a méhanya támogatást.
Minden eszközzel támogatni kell a hazai méhészeti ágazatot, amelyet jelentősen sújtanak az unióba érkező ázsiai importméz hatásai.
Jelenleg két és félszer annyi mézet exportálunk, mint amennyit Magyarországon elfogyasztunk.
Jók az idei terméskilátások, de problémát okoz az alacsony felvásárlási ár a nagy méztermelőknek.
Indul a méhészeti ágazat idei támogatási programja, több mint 3 milliárd forintban részesülhetnek.
Ha a méhek és nélkülözhetetlen társaik eltűnnének, nem lenne, ami megtermékenyítené a növényeket, gyümölcsöket.
Több napos gazdatüntetést terveznek a mezőgazdasági termelők és a méhészek a fővárosban.
A Magyar Mézkiszerelők Egyesülete szerint a kínai méz európai behozatala jelenti az igazi problémát.
A szaktárca szerint a kereskedők versenyképessége miatt volt szükség a döntésre, az OMME pedig azzal érvelt, hogy az ukrán méz nem okoz zavarokat a magyar piacon.
A szaktárca szerint a döntésre azért volt szükség, mert a mézexportőrök nem fértek hozzá az importhoz, ami versenyhátrányt okozott nekik.
2024-ben újra lehetőség nyílik igényelni a méhcsaládonkénti “1000 forintos” támogatást.
A magyar kacsa- és libaágazat egyszerre küzd gazdasági, piaci és járványügyi kihívásokkal, ugyanakkor lehetőségeket is rejt.
Míg egész Európában 140 millió kacsát nevelünk fel, addig Kínában ez a szám 3,5-4,5 milliárd között mozog.
A legtöbben ilyenkor már „lezárására” készülnek, pedig a veteményesben ilyenkor is akadna tennivaló.
A kormány jövőre tervezi a földtörvény átfogó felülvizsgálatát, vannak azonban problémák, amelyek megoldása érdekében már most lépni kell.
A Portfolio Csoport december 1-3-án rendezi meg Siófokon a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai eseményét.
