Növény | 2020. szeptember 12. 12:30
Fordulat a nagy növényvédő szer-vitában: lehet, a glifozát mégsem maga az ősgonosz?
Magyar kutatók új eredményei árnyalják a képet.
2025. április 30. szerda Katalin, Kitti
Magyar kutatók új eredményei árnyalják a képet.
Ne az ismerősünket, vagy a kertészt hívjuk, hanem az orvost.
Agglegénypálma és kukoricalevél.
Ezek a zöldségek és gyümölcsök nem pusztulnak el a fa alatt.
Mi károsabb, ha használunk csávázószert és állományszárítót,vagy ha nem?
Dél-kelet Ázsiából, Madagaszkárról és Amerikából érkeztek Európába.
Sok hársfát vágtak ki feleslegesen.
Egy kis odafigyeléssel bárki nevelhet nálunk is ilyen növényeket.
Kiterjesztik a vizsgálatokat a hollandok.
A legnépszerűbb növények lehetnek a legnagyobb ellenségeink.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.