A jelenlegi készletek a gazdálkodók 2026-os termelésre vonatkozó műtrágyaigényének csak mintegy 45-50%-át fedezik.
A januárban bevezetett CBAM-rendszer bizonytalanságot és már érezhető áremelkedést hozott a műtrágyapiacon.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A ráfordításokon belül a műtrágyák ára nőtt a leginkább: átlagosan 12,7 százalékkal drágultak.
A mezőgazdaságban nemcsak a nitrogénműtrágyák kijuttatása, de azok hasznosulása is egyre fontosabb kérdés.
Az EU büntetővámokat vet ki az orosz és belarusz importra, de azt várja, hogy csökken a függőség és megerősödhet az uniós gyártás.
Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta évről évre egyre több orosz műtrágya érkezik az EU-ba.
A műtrágyaárak csökkenésére számítanak a magyar gazdák, pedig erre kevés esély mutatkozik a szakértők szerint.
A kukoricát viselte meg leginkább a szárazság, de a búza mennyisége és minősége is elmaradt a várttól.
A szakértők szerint most már nem történhetne meg a két évvel ezelőtti pánik a műtrágyapiacon, mert magasabbra került az ágazat ingerküszöbe.
A Nitrogénművek elnök-vezérigazgatója szerint versenyhátrányt jelentenek a gyenge típusok is Magyarországnak.
2024 első három negyedévében a műtrágya-forgalmazók 1,044 millió tonna terméket értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelőknek.
Nem volt zökkenő- és feszültségmentes az új Közös Agrárpolitika első éve sem Magyarországon.
Jelentősen megnőtt a mezőgazdasági termelés értéke az elmúlt húsz évben, a foglalkoztatottságban viszont komoly visszaesés volt megfigyelhető.
Katar állami vállalata megduplázná a karbamid-termelését a népességnövekedés okozta piacbővülésre reagálva.
Vegyes képet fest a hazai műtrágyapiac, de a rovarölők és gombaölők forgalma sem mutat fényesen.
Az idei második negyedévben 35 százalékkal több műtrágya került a gazdákhoz, mint egy évvel korábban.
2022-ben több mint 10 százalékkal csökkent az ásványi műtrágyák felhasználása az EU-ban az előző évhez képest.
Ha nem indulnak emelkedésnek a terményárak, a magyar gazdák a műtrágya-vásárlásokon próbálnak majd meg spórolni.
A 2023-as pusztító aszály számos növény, köztük a burgonya termelését is negatívan befolyásolta.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
