A Natura 2000 gyepterületeknél legalább öt nappal előbb be kell jelenteni a tervezett kaszálásokat.
Az eddigi legpontosabb madárcsaládfa szerint a madarak agymérete megnőtt az evolúció során.
A talált madárfiókák többsége nem árva, nem szorul megmentésre, ne szedjük össze őket!
A madarak védelme érdekében földkábelbe fektette az E.ON a szabad vezetékeket a pusztazámori hulladéklerakónál.
Mi tehet a lakosság akkor, ha tavasszal a postaládájukba költöznek a széncinegék?
A HUN-REN ÖK kutatási projektje segít megóvni az élővilágot az ivermektin káros környezeti hatásaitól.
Félidejéhez érkezett a vonuló madarakat a nagyfeszültségű távvezetékekvédől védő Danube Fee Sky projekt.
Egy új kutatás kimutatta, hogy kétszer annyi madár halhatott ki az ember miatt a Földön, mint korábban gondoltuk.
A városi kertekben az egyik legveszedelmesebb fenevad az ártalmatlannak tűnő széncinege.
Rohamtempóban terjed itthon az aranysakál, komoly károkat okozva ezzel az élővilágban.
2000 és 2010 között a hazai fecskeállomány mintegy 62 százaléka tűnt el, szerencsére a csökkenés az elmúlt 13 évben nem folytatódott.
Rekordszámú, több mint ezerháromszáz fehérgólya-fiókát gyűrűztek meg idén az állatvédők az ország 17 vármegyéjében.
Súlyos bírság vár arra, aki ezekben a védett madarakban kárt tesz, vagy elpusztítja őket.
A kertekben előforduló madarak nem csak rovarokkal és magvakkal táplálkoznak, ha van rá módjuk, szívesen megdézsmálják a gyümölcsöket is.
A gázágyú használatát konkrétan egyetlen jogszabály sem szabályozza, de ez nem jelenti azt, hogy az korlátlanul használható.
A vetési varjak védettek, de jelentős károkat okoznak a gazdálkodóknak Magyarországon.
A földön talált madárfiókák és állatkölykök többsége nem árva, ezért nem szabad őket összeszedni.
A költési időszakban végzett fa- és bokroskivágások veszélyeire hívta fel a figyelmet az MME.
Az ÖK kutatóinak vizsgálata szerint a szántók visszagyepesítése jelentős előnyökkel jár a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok számára.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tavaszi természetles címmel adatgyűjtő akcióra hívja a lakosságot.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.