Nemcsak a hagyományos csokimikulásoknak és szaloncukroknak van nagy keletje, az újdonságok iránt is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik.
A globális kakaóhiány, a tartós élelmiszer-infláció és a vásárlók megváltozott döntései egyszerre alakítják át a hazai édességipar működését.
A minőség és az ár alapján választanak a húsvéti édességek közül a magyar vásárlók.
Jelentősen visszaesett az édességfogyasztás Magyarországon, de az ágazatnak nem ez az egyetlen gondja.
Bár rengeteg ízben kapható, a magyarok körében még mindig a zselés szaloncukor a legkeresettebb.
Az édességgyártók szerint ezek a nassolnivalók lehetnek a következő időszak slágerei.
8 millió csokimikulást adnak el évente hazánkban, még mindig a tejcsokis a legangyobb kedvenc.
Igazi csokimikulás-nagyhatalom vagyunk.
Az ünnepi édességeket is elérte a drágulás.
Beindultak a hazai édességgyártók, ezek az idei év slágerei.
Rossz előjel, hogy megdrágultak az alapanyagok és a munkaerő költségei.
A szakértők szerint a tavalyinál több édesség fogy majd idén húsvétkor.
A tavalyinál nagyobb forgalmat várnak az édességgyártók.
Abban reménykednek, hogy a Mikulás sikeresebb lesz, mint a húsvéti nyuszi.
Komoly visszaesés várható a forgalomban húsvét előtt.
De azért a hagyományos édességek kedvelőinek sincs mitől tartaniuk.
A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Felpöröghetnek a késlekedő beruházások és élénkülhet a hitelezés is a szektorban - hangzott el az OTP sajtóreggelijén.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
