Nemcsak a hagyományos csokimikulásoknak és szaloncukroknak van nagy keletje, az újdonságok iránt is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik.
A globális kakaóhiány, a tartós élelmiszer-infláció és a vásárlók megváltozott döntései egyszerre alakítják át a hazai édességipar működését.
A minőség és az ár alapján választanak a húsvéti édességek közül a magyar vásárlók.
Jelentősen visszaesett az édességfogyasztás Magyarországon, de az ágazatnak nem ez az egyetlen gondja.
Bár rengeteg ízben kapható, a magyarok körében még mindig a zselés szaloncukor a legkeresettebb.
Az édességgyártók szerint ezek a nassolnivalók lehetnek a következő időszak slágerei.
8 millió csokimikulást adnak el évente hazánkban, még mindig a tejcsokis a legangyobb kedvenc.
Igazi csokimikulás-nagyhatalom vagyunk.
Az ünnepi édességeket is elérte a drágulás.
Beindultak a hazai édességgyártók, ezek az idei év slágerei.
Rossz előjel, hogy megdrágultak az alapanyagok és a munkaerő költségei.
A szakértők szerint a tavalyinál több édesség fogy majd idén húsvétkor.
A tavalyinál nagyobb forgalmat várnak az édességgyártók.
Abban reménykednek, hogy a Mikulás sikeresebb lesz, mint a húsvéti nyuszi.
Komoly visszaesés várható a forgalomban húsvét előtt.
De azért a hagyományos édességek kedvelőinek sincs mitől tartaniuk.
Jól telepített villanypásztorokkal és őrkutyákkal hatékonyan megvédhetik az állataikat a gazdák.
Üzemanyaghiány még nincs Magyarországon, elosztási probléma és aggodalom már van.
Az egész világ agrárgazdasága megszenvedi, ha nem lesz vége gyorsan az iráni konflikusnak.
Az egész gabona- és takarmánypiacra hatással lehet az elhúzódó közel-keleti konfliktus.
Árválság árnyékolja be a sertéstartók és a termelők fejlesztési terveit.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.
