Napjainkban az állattenyésztést gyakran okolják az éghajlatváltozással összefüggésben és számos más globális probléma fő okozójaként nevesítik az ágazatot.
A felmelegedő Antarktisz tengerfenekén egyre több helyen szivárog metán, ami veszélyes következményekkel járhat a globális klímaváltozásra nézve.
A svájci élelmiszeripari óriás kilépett a tejtermékek metánkibocsátásának csökkentését célzó globális szövetségből.
Ezek az anyagok számos módon hasznosíthatók, főleg a kategóriájuktól és kockázati szintjüktől függő módon.
A vezető tejipari és kávézóláncok nem tűznek ki célokat a metánkibocsátás csökkentésére.
A lignitporból kivont huminsavból készített talajkondicionálók talajba juttatásával elérhető a talajszerkezet és mikrobiológiai állapotának javulása.
Ezek az apró, de jelentős változások nagy hatással lehetnek a mindennapjaira, illetve a szénlábnyomodra.
Olyan katalizátor fejlesztettek, amely két káros üvegházhatású gázt, a metánt és a szén-dioxidot képes értékes alapanyaggá alakítani.
Egy tanulmány szerint a kibocsátott metán értékes erőforrássá válhat, ha azt felfogják és biogázzá alakítják.
Egy tasmániai tejüzem tengeri hínárral etette a tejelő teheneket, melyek így kevesebb környezetkárosító metángázt bocsátottak ki.
Az északi ország vállalta, hogy 2030-ig 70%-kal csökkenti a kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Az állattenyésztésben keletkező üvegházhatású gázok legnagyobb részét, megközelítőleg a felét a metán teszi ki.
A marhák emésztése nagyon sok metánt termel, a metán-eregetésük csökkentésére a tudósok már különböző ötletekkel állnak elő.
A bioszén talajjavító hatásaival régóta foglalkoznak nemzetközi és magyar kutatók is.
Miközben társadalmi szempontból az élelmezésbiztonság az egész világon stratégiai kérdéssé vált, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai újabb kihívások elé állítják a gazdálkodókat.
2023-ig 200 milliós fejlesztési projektet hajt végre a vállalat.
Véget ért a várakozás.
Hínár- és algakosztra fogott szarvasmarhákban látják a metánprobléma megoldását.
A metánkibocsátás csökkentése is fontos a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Nem csak a szén-dioxid-kibocsátást kell csökkenteni.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
A vaddisznóállomány gyérítése az M1 és M3 autópályák nyomvonalától számított 10 km-es sávra is kiterjed.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
