3 milliárd dolláros klímabarát mezőgazdasági programot töröltek Amerikában, mert nem állt összhangban a jelenlegi kormány prioritásaival.
A növényi alapú fehérjeforrások, mint a borsó, hüvelyesek és diófélék, alacsonyabb kibocsátással rendelkeznek.
A szarvasmarha-tenyésztést időről időre a klímaváltozás egyik legfőbb bűnbakjaként veszik elő, miközben a vegán étrend sem makulátlan.
Ezek az apró, de jelentős változások nagy hatással lehetnek a mindennapjaira, illetve a szénlábnyomodra.
Olyan katalizátor fejlesztettek, amely két káros üvegházhatású gázt, a metánt és a szén-dioxidot képes értékes alapanyaggá alakítani.
Egy tanulmány szerint a kibocsátott metán értékes erőforrássá válhat, ha azt felfogják és biogázzá alakítják.
Egy tasmániai tejüzem tengeri hínárral etette a tejelő teheneket, melyek így kevesebb környezetkárosító metángázt bocsátottak ki.
Az északi ország vállalta, hogy 2030-ig 70%-kal csökkenti a kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
A háztartásokban keletkezett hulladék 65 százalékának újrahasznosítása a cél Békés megyében.
Az állattenyésztésben keletkező üvegházhatású gázok legnagyobb részét, megközelítőleg a felét a metán teszi ki.
Jövőre születhetnek meg a világ első, kevesebb metánt böfögő szarvasmarhái Kanadában.
Most kiderült, hol tart a tudomány a húsfogyasztást és az állattenyésztést illetően.
Az EP a szén-dioxid megkötésének új célértékeit meghatározó rendeletet fogadott el.
A világon elsőként Új-Zélandon adóztatnák meg a haszonállatok üveghatású gázkibocsátását.
Hínár- és algakosztra fogott szarvasmarhákban látják a metánprobléma megoldását.
A hús felelős az élelmiszertermelés okozta üvegházhatású gázok 60 százalékáért.
A metánkibocsátás csökkentése is fontos a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Nem csak a szén-dioxid-kibocsátást kell csökkenteni.
Létező technológiák alkalmazásával gyorsan csökkenthető a metánkibocsátás.
Drasztikusan csökkenthető vele a szarvasmarhák gázkibocsátása.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.