Hihetetlen, de igaz: ennyiért melóznak most a munkások a magyar földeken
2024 végére meghaladta a 2100 forintot a fizikai dolgozók átlagos órabére Magyarországon.
2024 végére meghaladta a 2100 forintot a fizikai dolgozók átlagos órabére Magyarországon.
Az októbertől márciusig terjedő időszakban érkezik a 20 ezer tonna import paradicsom java Magyarországra.
Az áremelkedés ellen hozott intézkedések több bajt okoztak, mint amennyit megoldottak.
Míg az EU-s átlagot tekintve 22 százalékkal drágultak meg a tésztafélék, Magyarországon 70 százalékos volt az áremelkedés.
Áremelésre szólított fel a legnagyobb szövetkezet, ellenkező esetben 50%-kal csökkenhet a zöldségtermelés volumene Flandriában.
Hamarosan itt az újabb kenyérdrágulás.
Rengeteg embert keresnek a magyar földekre.
Elkerülhetetlen az áremelkedés?
Kicsit más lesz az ide spárgaszezon Németországban.
A legnagyobb munkaerőhiány a gépkezelő, az állattenyésztő foglalkozásokban van.
Elszálltak a költségek a zöldség-gyümölcs ágazatban.
Komoly gondban vannak a spanyol szamócatermesztők.
Hol lesz ennek a vége?
A kenyér és más péktermékek ára is megnőhet a közeljövőben.
Akár többet is, mint a támogatás
Frusztrál a félelem vagy ösztönöz? Mindkettő - ezért volt fontos a kísérlet.
A fejlesztési beruházások terén viszont még vannak bökkenők.
A szezonális munkát jövőre sem terhelik járulékok Németországban.
Az utánpótlás informatikából egész jó, szakmai téren gyengécske.
Rossz a helyzet a mezőgazdaságban. Most egy angliai esetet tártak fel.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.