Magyarország elvesztette a csatát a rekord élelmiszerdrágulás ellen

Magyarország elvesztette a csatát a rekord élelmiszerdrágulás ellen

agrarszektor.hu
Egyértelműen az élelmiszer-drágulás határozta meg leginkább az elmúlt közel két évben a lakosság gazdasági helyzetét, az áremelkedés ráadásul messze a legnagyobb Magyarországon volt egész Európát tekintve. A durva jelenségre számos szabályozói válasz született az árstoptól, majd a kötelező akciózástól kezdve az árfigyelőig, amelyek legfeljebb részleges eredményeket tudtak hozni az ágazati szereplők szerint. A piacidegen intézkedések ugyanakkor sok torzulást hoztak, felpörgött például az élelmiszerimport, amelynek eredményeként a magyar termékek ismét pozíciókat vesztettek. Az utóbbi időben az infláció, azon belül az élelmiszerdrágulás mértéke is csökken, érdemes ugyanakkor észben tartani, hogy az infláció csökkenése nem azt jelenti, hogy olcsóbb lesz az áru a boltokban, csak azt, hogy lassul a drágulás üteme. Ezt ráadásul lassíthatja az EPR-rendelet is, amely jelentős terhet ró a gyártókra, és félő, hogy a megnövekedett költségek ismét drágulást eredményeznek majd.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

Az elmúlt közel két év egyik legnagyobb hatású gazdasági folyamata az elszabaduló infláció volt, ezen belül pedig különösen kellemetlen tényezőként játszott szerepet az élelmiszerárak elszállása.

EZ IS ÉRDEKELHET

A vásárlók is behúzták a kéziféket

Ennek eredményeképpen nem csoda, hogy jelentősen csökkent a fogyasztás több termékcsoportban. Ez leglátványosabban talán abban jelent meg, hogy lényegesen kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak a magyarok, mint korábban. Ennek pedig az az oka, hogy sokan egyszerűen nem tudják már megfizetni ezeket a termékeket.

EZ IS ÉRDEKELHET

Februárban a Frutiveb közölte: 10-15 százalékkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt esznek a magyarok, mint egy éve. Nagyobb a visszaesés az uniós átlagnál, pedig már az infláció megugrása előtt negyedével kevesebb termék fogyott a termékekből Magyarországon, mint az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott napi minimum. Aggasztó a helyzet a táplálkozási szakemberek szerint is.

Megszűnt az árstop

Növekedett az ársapkás élelmiszerek ára az árstop intézkedés eltörlése után is, hiszen a csirkemell, a liszt, a kristálycukor és a többi érintett termék ára több mint egyéves lemaradásban van a jócskán megdrágult élelmiszerekhez képest.

EZ IS ÉRDEKELHET

Orbán Viktor miniszterelnök még 2022 januárban jelentette be, hogy a kormány hatósági árat vezet be a csirkemellre, kristálycukorra, a búza finomlisztre, az étolajra, a sertéscombra és a 2,8%-os tehéntejre. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter másnap pontosította a listát: akkor derült ki, hogy a csirke far-hát árát is központilag szabályozzák.

Fordítva sült el

Az árstopok bevezetése után sok kisboltban rejtegetni kezdték a hatósági áras termékeket, mert annyi veszteségük keletkezett rajtuk. Majd beindult a vásárlók rohama, és az árstopos termékek sokszor hiánycikknek számítottak az üzletekben. Ezt a kormány azzal próbálta orvosolni, hogy nagyobb készlet tartását írta elő az üzleteknek. Ezt a fogyasztóvédelmi razziákkal és bírságokkal igyekezett is kikényszeríteni.

Az egyre tarthatatlanabbá váló rendszert 2023-ban egyre több kamara, szakmai szervezet és terméktanács is kritizálta, nem csupán emiatt, hanem azért is, mert jelentős károkat okozott a magyar élelmiszerágazatnak és nagyban torzította a piacot.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az árstop végül a tiltakozások eredményeképp megszűnt, amely jelentős drágulást hozott az érintett termékek körében. Igaz, az intézkedést felváltotta a kötelező akciózás, amely valamelyest mérsékelte a drágulás ütemét.

A kötelező akciózást ráadásul a legnagyobb marketingerővel rendelkező kiskereskedelmi láncok komoly reklámkampánnyal karolták fel, amelynek eredményeképp a vásárlók még inkább elfordultak a kisboltoktól, valamint a magyar tulajdonban lévő láncoktól.

Csalóka árfigyelő

A folyamatra egy átlátható információs adatbázissal reagált a GVH: július elsejétől elérhető az online árfigyelő, amelynek segítségével össze tudjuk hasonlítani 62 termékkategória árait. A rendszer ezt követően hónapról hónapra érdemi árcsökkenést jelzett, hamar kiderült azonban, hogy a közölt adatokat érdemes fenntartással fogadni, mert a szisztéma könnyen kijátszható.

EZ IS ÉRDEKELHET

Van olyan boltlánc, amelyik csak egy-két üzletében csökkenteti egyes alapvető élelmiszereknek az árát, hogy az új árfigyelő rendszerben az összehasonlító oldalon legolcsóbb legyen. Az árfigyelő elindulása versenyt indított a multik között, mivel azóta fokozottan figyelik a láncok azt, hogy a konkurensek mennyiért adják a termékeket. Sokak számára pedig presztízskérdés lett, hogy az árfigyelő az ő terméküket hozza ki a találati listán a legolcsóbbnak.

Ismét teret nyert az import

A helyzet eredményeképp felpörgött az élelmiszerimport, a magyar termékek hosszú évek után újból háttérbe szorultak a hazai boltokban. Ennek emlékezetes példája volt a német darálthús megjelenése. A háttérben nem annyira a sokat emlegetett német hatékonyság a fő tényező, bár kétségkívül ennek is van szerepe. Sokkal inkább tehető felelőssé a jelenségért az gazdálkodási és szabályozói környezet, amely egymásnak ellentmondó elvárásokkal hoz lehetetlen helyzetbe termelőt, feldolgozót és kiskereskedőt egyaránt.

EZ IS ÉRDEKELHET

A kiskereskedelmet ezen felül az általános, így például az energia-, munkabér- vagy szállítási költségemelkedésen túl sújtja egy nagyarányú, ráadásul idén még tovább emelt különadó is, nem beszélve arról, hogy a korábbi árstop és a jelenlegi kötelező akciók is veszteséget, vagy legalábbis elmaradt nyereséget jelentenek számukra.

Durva díjtételek a csomagolás után

Komoly problémát jelent a hazai ágazatnak az is, hogy júliustól él az új hulladékgazdálkodási szabályozás, amelynek legfőbb eleme a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR). A rendszer jelentős többletterhet ró az élelmiszerfeldolgozókra is, az ágazat becslései szerint évente 120 milliárd forint körüli összeget kell fizetniük majd a Mol hulladékkezelő leányvállalatának, amely elnyerte a koncessziót a feladat megoldására. Mindez a hazai élelmiszeripar eredményének több mint a felét jelenti, az új terhet ezért képtelenek lenyelni a gyártók, így megpróbálják beépíteni az árakba. A változás iparági számítások szerint legalább 3-4 százalékos élelmiszerdrágulást eredményez.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az EPR, vagyis az extended producers responsibility (kiterjesztett gyártói felelősség) szerint az egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelési költségeket a gyártóknak, termelőknek kell megfizetni. Az intézkedés elvben arra ösztönzi a gyártókat, hogy kevesebb hulladékot képezzenek, több legyen az újrahasznosított termék és csomagolóanyag, illetve környezetbarát anyagokat használjanak.

A borítékolhatóan áremelést eredményező szabályozás keretein belül az élelmiszeripari forrásaink szerint teljesen átláthatatlan módon alakultak ki a szokatlanul magas díjtételek, az ágazat ráadásul attól tart, hogy ezek a jövőben még magasabbak lehetnek.

Az év második felében ugyanakkor, elsősorban bázishatások miatt csökkent a drágulás mértéke, amelyet azonban - mint látható - még jelentős kockázati tényezők öveznek.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?