Ez a növény lesz a magyar földek új sztárja? Jól járhat, aki termeli
2026-ban először haladhatja meg a napraforgó vetésterülete a kukoricáét Magyarországon.
2026-ban először haladhatja meg a napraforgó vetésterülete a kukoricáét Magyarországon.
Ukrajnában április 28-ig összesen 1,698 millió hektáron vetették el a tavaszi gabonaféléket és hüvelyeseket.
Az önellátási programok ellenére is India maradt a világ egyik legnagyobb növényolaj importőre.
Óriási repedések keletkeztek az aszály hatására, a szárazság a következő napokban tovább fokozódik, kevéske eső csak délnyugaton eshet.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A szakértők szerint az Európai Unióban idén tovább csökkenhet a kukorica vetésterülete.
Az egyszerűbb olívaolajok literje 5000 forint felett mozog, míg a minőségi extra szűz változatokért literenként akár 8000 forintnál is többet kérhetnek.
Az olajárak erősödése és a termelők visszafogott eladási hajlandósága egyaránt felfelé nyomta a felvásárlási árakat.
Idén tavasszal elindult az első GOSZ-VSZT-NAK napraforgó posztregisztrációs kísérlet.
A román mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozók havi keresete átlagosan 3 223 és 7 805 lej között alakul, ami átszámítva nagyjából 232 ezer és 562 ezer forint.
Ukrajna a 2026/2027-es szezonban jelentősen átrendezi olajnövény-termesztését, a napraforgó és a repce vetésterületét a szója rovására bővítik.
Felpöröghet a szójabab piaca, legfrissebb adatok szerint az egy évvel korábbitól mintegy 4 százalékkal nagyobb területen teremhet idén.
A Hormuzi-szoroson műtrágyát és takarmányalapanyagokat is szállítanak, így az útvonal tartós kiesése komoly ellátási zavarokat és áremelkedést okozhat.
A termelőknek, kereskedőknek fel kell arra készülniük, hogy bármikor történhet valami, ami felülírja a terveket.
A napraforgó-termesztés sikerét nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is meghatározza.
A talajban áttelelő kórokozók már a szezon elején támadnak
Kwizda Agro: A terméskiesés sokszor csak aratáskor válik láthatóvá.
A kukorica hosszú évekig a termelés alapját szolgálta, azonban a változékony időjárás miatt ez az alap megingani látszik.
A napraforgó lassan az utolsó viszonylag biztos pont a szántóföldön, és ha a 2022-es extrém szintet nem vesszük figyelemb, az ára is történelmi csúcson van.
2026. február 26-án a Debreceni Egyetem MÉK karán az agrárszektor meghatározó szereplői gyűlnek össze.

A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.