Feladják a harcot a magyar méhészek: már nem éri meg küzdeniük
Hiába emelkedtek a felvásárlási árak, egyre több magyar méhész gondolkodik arról, hogy végleg felhagy a tevékenységgel.
Hiába emelkedtek a felvásárlási árak, egyre több magyar méhész gondolkodik arról, hogy végleg felhagy a tevékenységgel.
Egyre több civil és agrárszervezet sürgeti, hogy Magyarország határozottan lépjen fel az EU-Mercosur egyezmény ellen.
Az idén is meghirdetett Mézes Reggeli kampány célja a fiatalok mézfogyasztásra való ösztönzése.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület tanácsa szerint kóbor méhraj észlelése esetén mindenki forduljon szakemberhez.
Az elmúlt három évtized legrosszabb éve lehet az idei a méhészek számára Magyarországon.
Az elmúlt két-három évtized legrosszabb akácméztermését hozta az idei szezon Magyarországon.
A legpesszimistább forgatókönyvek szerint a magyar méhészek kétharmada végleg felhagyhat a tevékenységével.
A hársméz népszerűsítéséért indított kampányt az Agrárminisztérium, az AMC és az OMME.
Jók az idei terméskilátások, de problémát okoz az alacsony felvásárlási ár a nagy méztermelőknek.
A szaktárca szerint a kereskedők versenyképessége miatt volt szükség a döntésre, az OMME pedig azzal érvelt, hogy az ukrán méz nem okoz zavarokat a magyar piacon.
Kiváló minőségű mézet termelnek a magyar méhészek, mégsem kell a hazai fogyasztóknak.
Az ázsiai lódarazsat a napokban azonosították – elsősorban a méhészeknek kell aggódniuk, a lakosságra nem veszélyes az új faj.
Mintegy 2,8 milliárd forintnyi támogatásra pályázhatnak a magyar méhészek egy friss törvénytervezet alapján.
Idén nem csak a tavalyinál gyengébb mézterméssel, de az uniós piacokat elárasztó külföldi mézekkel is szembe kell nézniük a hazai termelőknek.
Nagy a tét, hiszen ha teljesen kipusztulnak a méhek, az visszafordíthatatlan következményeket jelenthet az emberiség számára.
Több száz milliárd forint vár idén a magyar mezőgazdaságra, csak pályázni kell rá.
Van bőven akácméz, mégis, alig van rá kereslet, se a felvásárlók, se a lakossági fogyasztók nem érdeklődnek iránta.
Aranyáron adják a méz kilóját a boltokban, a piacokon se olcsó, a méhészek azonban még nincsenek a pénzüknél.
Egyszerre kiváló és tragikus a helyzet mézfronton.
Új méhlegelőt avattak a Sió gyümölcslégyártó telephelyén.

A fa csomagolóanyagok kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt faanyaga ideális élőhelyet biztosíthat veszélyes, idegenhonos behatolóknak.
Összegzésként elmondhatjuk, hogy a tojáshéj rendkívül sokoldalú, természetes és filléres kerti alapanyag.
A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
Sáros, elavult szakmaként tekintenek az agráriumra, így az utánpótlás egyre komolyabb probléma.
Agrárcégek, közepes termelők is pénzhez jutnak – az állam fizeti a kárt.
A No-Till technológia felgyorsuló térnyerése és a LEMKEN Solitair NT (No Till) szerepe a vízmegőrző vetéstechnológiákban
A 2025-ben megrendezett Agritechnica kiállításon a Monosem standja számos érdekes újdonságot tartalmazott. A legtöbb újítást a vázak, és az azokra szerelhető vetőkocsi-elrendezések kapták.
Rejtett veszély a napraforgóban és a kukoricában: a drótféregkártétel