Beindult az országos jégkármérséklő rendszer: ezt jó, ha mindenki tudja róla
Nyolcadik védekezési szezonját kezdte meg idén az országos jégkármérséklő rendszer.
Nyolcadik védekezési szezonját kezdte meg idén az országos jégkármérséklő rendszer.
Elismerést kaptak az országos jégkármérséklő rendszer országos és vármegyei legeredményesebb generátorkezelői.
A gazdálkodók 2023-ban csak 30 678 hektárra jelentettek be jégkárt Magyarországon.
A tavalyi rendkívül aszályos évet követően 2023-ban jelentősen több csapadék hullott.
A kezelőket ért fenyegetések miatt leállított generátorok mérsékelhették volna a jégkárokat.
Győrffy Balázs Szobonya Nikolett meteorológussal beszélgetett.
Ott is voltak jelentős károk, ahol már működött védekező rendszer.
Működésbe helyezik a jégkárelhárító rendszert.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.