Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
Történelmi mélypontra süllyedt a poszméhek száma az Egyesült Királyságban 2024-ben.
A mikro- és nanoműanyagok veszélyeztethetik a beporzást, ezzel kockára téve a globális élelmezésbiztonságot.
A legfrissebb kutatás szerint nemcsak a rovarirtó szerek, a hőhullámok is rontják a poszméhek szaglását.
Egy 2016-os IPBES jelentés alapján az emberek által fogyasztott termékek egyharmad részéhez közük van a beporzó-fajoknak.
A rovarirtó szerek fontos szerepet töltenek be a gyomok, a kártevők és a kórokozók elleni küzdelemben, azonban egyre több negatív hatásukra derül fény.
A poszméhek az egész világon elterjedtek, fajszámuk 400 és 500 között mozog és rendkívül nagy szerepet játszanak a beporzási folyamatokban.
Habár korábban nagyon ritkának számított, ma már szinte az egész országban jelen van a délvidéki poszméh.
A globális felmelegedés hatásai komolyabbak lehetnek, mint hittük volna.
Érdemes odafigyelni az erdőkben.
Beporzók, kártevőirtók és talajforgatók.
Sokat segíthet a beporzókon a méhlegelők telepítése.
Magyarországon egyelőre még nincs baj.
Néhány évtizeden belül bekövetkezhet a baj.
Nemcsak a méheket kell védenünk!
Sok hársfát vágtak ki feleslegesen.
Zászlós Tibor: A több lábon állás idén azt jelenti, több fronton veszítünk csatát, de nyerni azt nem lehet.
Szakértők szerint az aszály és a csapadékhiány idén csökkenteni fogja a magyar fokhagymatermést, ami az import növekedéséhez vezethet.
Az elmúlt években Európa-szerte aggodalommal figyelik a zöldség- és gyümölcsfogyasztás alakulását.
Az uniós tésztatermelés 2025-ben ismét meghaladta a 6 millió tonnát, a legnagyobb termelő továbbra is Olaszország.
Törvényjavaslatot nyújtottak be a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosításáról.
Nem kell többé bízni a hűtőrács mögé dugott műanyag sípokban.
