Az állattenyésztésben keletkező üvegházhatású gázok legnagyobb részét, megközelítőleg a felét a metán teszi ki.
Új funkcióval bővül a K&H agrár CO2 kalkulátor, már az állattenyésztők is megismerhetik üvegházhatású gáz kibocsátásukat.
Nagyon kevés agrárcég foglalkozik a fenntarthatóság és a környezetvédelem kérdésével Magyarországon.
December 18-ig fogadja a mintákat a Nébih borászati laboratóriuma, ezt követően január 3-tól várja majd ügyfeleit.
A magyar gazdák is csatlakoztak már Európa legnagyobb karbongazdálkodási platformjához.
Közöljük a tulajdonos az energiaügyi -, valamint az agrárminiszternek írott levelét – a júliusi kormányrendelet miatt veszteséges lett a termelés.
11 százalékkal csökkentheti az ipar a globális szén-dioxid-kibocsátást 2030-ig, amivel évente 437 milliárd dollárt takaríthat meg.
Egy ír cég elsőre megdöbbentő ötlettel állt elő, betontörmelékkel hintik be a szántóföldet.
Extra bevételi forráshoz juthatnak a gazdák a regeneratív gyakorlatok alkalmazásával.
Porrá zúzott vulkáni kőzetekkel veszik fel a harcot a talajromlás ellen az élelmes amerikai gazdák.
Nagyjából 10 milliárd lesz 2050-re a Föld népessége, akkorra az emberiség fele vízhiányos régiókban fog élni.
Egyre többen élnek Magyarországon is a szénmegkötő gazdálkodás nyújtotta előnyökkel.
Az északi féltekén pusztító erdőtüzek miatt rekordmennyiségű szén-dioxid került a légkörbe
Az ENSZ közlése szerint a klímaváltozás lassú kezelése nehezíti a fejlesztési célok teljesítését is.
A magyar ásványvizek garantáltan jó minőségűek, függetlenül attól, hogy szénsavasak, vagy mentesek-e.
A mezőgazdaság az egyik legfontosabb ágazatnak számít a globális széndioxid-megkötésében.
2027-ig mintegy 50 ezer hektárral nőhetnek Magyarországon az erdővel borított területek.
Egy tanulmány szerint kilenc állatfaj segíthet a globális felmelegedés korlátozásában.
A globális felmelegedés csökkenti a vizes élőhelyek képességét az üvegházhatást okozó gázok megkötésére.
Dán kormányzati tanácsadó szerint kevesebb sertéssültet és több lencsét kell enni a klímacélok eléréséhez.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
