Az áremelkedések nem kerülték el a vadhúsokat sem, jelentős áremelkedéssel találhatjuk magunkat szemben.
Szeptember negyedik hetében sem torpantak meg az árak a gabonapiacon, továbbra is az egekben vannak.
Áder János az idei aszály következményeiről beszélgetett új podcastjában Győrffy Balázzsal, az Agrárkamara elnökével.
Évek óta folyamatosan nő a magyarországi takarmány-előállítás, de meddig tarthat ez a trend?
Elemezzük a helyzetet, és megmutatjuk a magyarázatokat - Szeptember 28-án élőben a Facebookon!
Igazi alternatív fehérjebomba a lucerna, amit akár a szójánál is jobban megérheti termeszteni a magyar gazdáknak.
Hétfőig adhatók be tömegtakarmány-szállítás költségeinek támogatásával kapcsolatos dokumentumok a falugazdászok felé.
Elképesztően elszabadultak az árak a gabonapiacon, megállíthatatlan az emelkedés.
Itt a legfrissebb tájékoztató a tömegtakarmány-szállítási költségek után igénybe vehető támogatás részletes feltételeiről.
Sokan nem tudják, de a szőlőtörköly kiváló alternatív takarmány lehet az állattartók számára.
Megjelent a takarmányszállítási támogatásról szóló jogszabály, a keretösszeg 3 milliárd forint.
Ilyen még soha nem történt azelőtt: úgy tűnik nem lesz elég a hazai termés a belső igények kielégítésére.
Egyes megyékben már szinte alig foglalkoznak haszonállatokkal Magyarországon, mi lesz így a hazai húsokkal?
A tömegtakarmányt fogyasztó állatállományok esetében különösen nagy jelentősége van a termésbiztonságnak, ezért célszerűnek látszik több növényfajra alapozni az ellátásukat.
Fokozottan kell figyelniük a lótulajdonosoknak szárazság idején a lovakra, fontos a megfelelő táplálék!
-20220810.jpg)
Őshonos magyar halfajok tenyésztését tökéletesítették.
Már nem kötelező zártan tartani a baromfikat hazánkban.
Itt vannak a legújabb adatok a magyar gabonapiacról.
Teljesen új támogatás jön az aszály miatt bajba jutott gazdáknak.
Az EU eltérést javasol az agrárszabályoktól a gabonatermelés növeléséért.
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
