Van igény a magyar gazdák részéről a legújabb technológiák használatára, már csak a támogatásra várnak.
Az agrár-környezetgazdálkodásban részt vevő földeknél is több módon lehet feltölteni a talajok szervesanyag-tartalmát.
Hogyan lehet itthon eredményesen napraforgót termeszteni forgatás nélküli talajban?
Szőlőültetvények segíthetnek a kutatóknak megálmodni a „klímabarátabb” mezőgazdaságot
Egy amerikai innováció segíthet a gazdálkodók számára a talajok tömörödése elleni fellépésben.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal számít a lakosság véleményére a talajvédelmi kérdőívben.
Jelenleg is zajlik a termőtalajok védelméről szóló talajegészség irányelv tárgyalása az Európai Unióban.
Porrá zúzott vulkáni kőzetekkel veszik fel a harcot a talajromlás ellen az élelmes amerikai gazdák.
A szervestrágyák felhasználásával sokat lehet javítani a talajok szerkezetén és vízmegkötő képességén.
Egyre többen élnek Magyarországon is a szénmegkötő gazdálkodás nyújtotta előnyökkel.
A fenntarthatóság az, amikor csak annyit vesz el az ember a természettől, amit az pótolni tud.
Ha nem lépnek a magyar gazdák, tovább romlik az ország termőföldjeinek állapota.
A szakértők szerint a szennyvíziszap javíthatja a termőtalaj állapotát, ám a felhasználásának vannak még akadályai.
A szakértők szerint a magyar mező- és erdőgazdasági területek felét veszélyezteti a talajromlás.
Regeneratív gazdálkodást folytató termelők mutatták be, hogyan előzhetők meg a porviharok.
A következő időszakban mind nagyobb szerepet kaphatnak a talajbaktérium készítmények a szántóföldi növénytermesztés során.
Most kiderült, miért éri meg mikrobiológiai termékeket alkalmazni a növénytermesztés során.
Így pótolhatjuk a talajban alternatív módokon a növények számára létfontosságú nitrogént.
Interaktív adatbázis készült Magyarország talajairól, ami óriási segítség lehet a gazdáknak.
A talajszerkezet védelmének van egy jól bevált műszaki megoldása, amely hazánkban még nem terjedt el eléggé.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.