A körülmények ma már egészen mások, sok termelő azonban még mindig makacsul ragaszkodik a megszokott módszerekhez.
A szakértő szerint az idei szárazság mind a növénytermesztésben, mind az állattartásban komoly károkat okozhat.
Az ország túlnyomó részét nagyfokú aszály sújtja, a júniusi átlagcsapadék több mint másfélszerese hiányzik a talaj felső 1 méteres rétegéből.
Általánosságban a gazdálkodás megkezdése előtt elengedhetetlen a terület talajtípusainak pontos ismerete.
Idén a 2022-es rekord aszályos évvel futjuk a versenyt, nagy baj lehet Magyarországon.
Egyre súlyosabban sújtja az aszály a magyar szántóföldeket, ám komolyabb esőre továbbra sincs kilátás.
Egyre súlyosbodik az aszályhelyzet, az ország nagy részén már most kritikusan száraz a talaj felső félméteres rétege.
Kiemelten fontos, hogy a magyar mezőgazdaság alkalmazkodni tudjon az éghajlatváltozás jelentette kihívásokhoz.
Több kutatás igazolja, hogy a túlzott műtrágyahasználat, valamint a nem megfelelő talajerő-gazdálkodás és talajművelési gyakorlatok jelentős károkat okoznak.
A talajtípus meghatározza a kert adottságait, de némiképp módosítható, van lehetőség korrekcióra.
A konyhakertekben gyakran a jól bevált, népszerű zöldségek dominálnak, pedig számos ma már ritkábban termesztett faj is létezik.
V. VinÓvár Szakmai Fórum
A vízgazdálkodás területén csak összefogással és szemléletváltással lehet eredményeket elérni.
Sikeresen termesztettek holdpor-szimulánsban mustárnövényt a kutatók, ráadásul ezek a növények magokat is teremtek.
Bár a május utolsó dekádjában érkezett csapadék, ennek ellenére Magyarországon ismét egyre nagyobb területre terjed ki az aszály.
Ahhoz, hogy a gazdálkodó nyereséges legyen, gyakorlatilag rá van kényszerítve az intenzív gazdálkodásra.
Az erdők fenntartható gazdálkodásának egyik alapvető eleme az erdőfelújítás és az erdőtelepítés.
Az előrejelzések szerint a következő napokban lesz részünk hidegben-melegben, csapadékban és napsütésben is.
Szeszélyes, ugyanis amíg az ország egyik fele „kiszárad” a másikon többször villám árvizekről is hír kaptunk.
Teret hódíthat magának a prémium búza, kérdés, fel vannak-e készülve rá az ágazat szereplői.
A doktori fokozattal járó többlettudást a magyar agrárcégek sem értékelik igazán.
A chiamag és az útifűmaghéj az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé vált az egészségtudatos táplálkozásban.
A tojásról szinte mindenkinek a tyúktojás jut eszébe, pedig a piacokon vagy közvetlenül a termelőktől több madárfaj tojásával is találkozhatunk.
Kismértékben csökkent a japán rizstermelés, a kormány által kitűzött célok továbbra is elérhetetlennek tűnnek.
A magyar sertéstenyésztők már hosszabb ideje önköltség alatt értékesítenek, miközben a tartalékaik fokozatosan fogynak.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
