Óriásit emelt az előző prognózisában közölt adatain az Agreste, ennek hátterében a PACA régió vártnál is messze jobb hozamai állnak.
Az elmúlt évek időjárási viszonyai egyre nagyobb szélsőségeket mutatnak Magyarországon is.
A biológusok jelentős áttörést értek el a zöldség hőtűrő képességének kutatásában.
A szelídgesztenye hazánkban jellemzően kisüzemi növény, a nagyobb árutermelő ültetvények száma igen csekély.
Az idén a tavalyinál nagyobb termés várható, de már most látszik, hogy kevés a megfelelő méretű tétel.
A toxinok ellen hatékonyabb védekezésre és rezisztensebb fajtákra lenne szüksége a magyar növénytermesztésnek.
Van, ahol 2500 forintot kell fizetni egy kiló gesztenyéért, viszont több hely is van, ahol ennél jóval olcsóbban juthatunk hozzá.
A birs néhány évtizeddel ezelőtt még a legtöbb vidéki ház udvarában megtalálható volt, ma azonban kevés a termés és jócskán meg is drágult.
Az aszály miatt az előzetes becslésnél jóval alacsonyabb lesz az idei kukoricatermés.
Hiába reménykedtek a gazdák, a kukorica az idei évben sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Idén a tavalyinál mintegy kétszáz tonnával kevesebb meggy termett Németországban.
A legfrissebb jelentések szerint az elmúlt 15 év harmadik legrosszabb kukoricatermese várható idén.
Vegyes képet mutat az ipari paradicsom termesztés augusztus végi helyzetképe a nagy termelő országokban.
Az EU-ban a cseresznye- és meggyültetvények területe lassan csökken, mivel a régi gyümölcsösöket nem újítják meg.
Bár korábban komoly reményeket fűztek hozzá a magyar gazdák, az idei nyár aszályos időszakai a napraforgó-állományokat is megviselték.
A növekvő kínálat miatt egyre olcsóbb a zöldségféle, amelyből a tavalyinál nagyobb termés prognosztizálható.
Az idei évben háromszoros csapás érte a francia gabonatermesztőket az esőzések miatt.
Bár az országos terméshozamok általában jók lettek, a minőség terén korántsem ilyen fényes a helyzet.
Hiába a nagy remények, idén is jelentős veszteségekre számíthatnak a hazai termelők.
Az idei kukoricatermés kielégítheti az aszályos időjárás terméscsökkentő hatásai ellenére a hazai igényeket.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint még a tavalyinál is gyengébb idén a gabonakombájnok forgalma Magyarországon.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
