Már most akkora a biológiai invázió itthon, hogy vezetjük vele a világranglistát.
Évről évre mintegy kétmillió fecske hiányzik Magyarországról, emiatt kétezer tonna rovarral több marad a környezetünkben.
Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is.
Hazatérő fecskéinknek az idei aszályos tavaszon ismét nehéz vagy éppen lehetetlen sarat találniuk.
A kaszálásokhoz egyes gyepterületeken bejelentési kötelezettség is társul Magyarországon.
A szakértő szerint az erdősítés ronthatja is a vízháztartást a homokhátsági területeken.
Az Egyesült Királyság legnagyobb madárvédelmi szervezete, az RSPB arra kéri a lakosságot, hogy május és október között teljesen szüneteltesse a kerti madáretetést.
Gyakorlatilag összeomlott a farmosi békapopuláció, a csaknem százszázalékos visszaesés hátterében nem a vonulási útvonal megváltozása áll.
Egy nemzetközi kutatócsoport tanulmányában számolt be arról, hogy a világ legnagyobb ismert vadon élő csimpánzközössége kettészakadt.
A téli időszakban erodálódott, egy-két méret magas partfalak március-áprilisi függőlegesre faragásával bárki fészkelőhelyet biztosíthat a kolóniák számára.
A Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetségének halőrei március elején összesen 130 fészket helyeztek ki a Duna mellékágaiban és öblözeteiben.
A Kiskunság és a Nyírség erdőtelepítései hozzájárulhatnak a táj szárazodásához, mert a zárt erdők csökkentik a csapadék talajba szivárgását.
Az 1980-as évek óta drámaian lecsökkent Európában az itt élő madárfajok állománya.
Kétmillió óra a vadonban, 800 megvédett haszonállat: három évig figyelték a hazai nagyragadozókat.
Indul az idei Tavaszi természetles, a velünk élő madarak, kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök lakossági megfigyelési akciója.
Bár a 19. században a túlzott vadászat miatt teljesen kipusztultak, ma már több mint tízezer hód él Magyarországon.
A csapadékhiány és a tartós hőség megviseli a fák és a bokrok mellett a füveket is, ezért fontos, hogy a városok és falvak zöldfelület-kezelésekor szakítsunk a rossz megoldásokkal.
Negyven újabb vándorló, vadon élő fajt helyeztek védelem alá.
Indul a nevezési szakasz az Év Fája versenyben, a különleges példányokat keresik a szervezők.
A leánykökörcsin védett faj, amelynek természetvédelmi értéke példányonként tízezer forint.
A kiszáradó vizes élőhelyek nemcsak a tájat formálják át, hanem azok élővilágának, így a rejtőzködő vízhez kötődő ragadozók túlélését is próbára teszik.
Kenguruk, nagyméretű kígyók, teknősök és más egzotikus állatok is könnyen gazdára találhatnak az interneten, Európa-szerte.
A kiszáradó patakok, az eltűnő fajok és az átalakuló élőhelyek egy egész ökoszisztéma sérülékenységére figyelmeztetnek.
A szélsőséges időjárási körülmények között egyre kevésbé elegendő, ha a gazdálkodók mindig csak a következő vetési időszakra koncentrálnak.
Több eszközzel is készülnek a szervezők az ágazat védelmében, minden résztvevő biztonságban lehet.
Nem kell többé bízni a hűtőrács mögé dugott műanyag sípokban.
