A Városierdő-fejlesztési Program következő állomása Budapest II. kerületének része, a Nyék-oldal lesz.
A Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén kiemelkedő fejlesztés indul el európai uniós támogatásnak köszönhetően.
Szlovákiában kritikus mértékben csökkent a barnamedve-állomány, miközben a medvetámadások száma növekedett.
Határon átnyúló természetvédelmi projekt fogja megerősíteni a Fertő gyep és nádas kezelését.
Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
A brazil Cerrado térségben zajló erdőirtás hosszú távon jelentős gazdasági károkat okoz a mezőgazdaságnak.
Közösségi alapú mintaprojekt indult a Pilisben, amelynek során közel tízezer mikroélőhelyet térképeztek fel.
Agrárminisztérium és az MBH Bank megújította az együttműködést és a pénzintézet újabb 35 millió forinttal támogatja a hazai nemzeti parkok projektjeit.
A tó vízminőségét és vízháztartását jelentősen befolyásolja a Zala folyó, amely a befolyó vízmennyiség mintegy felét adja.
A vadállatok számára veszélyforrást is jelenthet az erdőbe kihelyezett töklámpás, még ha jó szándék vezérel is bennünket.
A Balaton vízszintje az évszázad végére akár másfél méterrel is alacsonyabb lehet a jelenleginél.
A gyümölcsfákon maradó, összeszáradt termések, az úgynevezett gyümölcsmúmiák komoly veszélyt jelentenek a következő évi termésre.
42 milliárdos természetvédelmi fejlesztés várható a magyarországi nemzeti parkokban.
A túlszaporodott vadállomány miatt kipusztult egy kizárólag a Vértesben előforduló fafaj.
A kilőtt medvék közül 95-öt az állami természetvédők bevetési csapatai, 106-ot pedig vadászok ejtettek el.
Átfogó korszerűsítés indul a természetvédelmi adatbázisokban hazánkban uniós és hazai vissza nem térítendő forrásból.
A tagállamok 90 százalékos kibocsátáscsökkentést vállaltak 2040-re, ám a döntés jelentős engedmények árán született meg.
Potyó Imre tavaly talált rá a Börzsönyben a különleges süngombára, amelyet a kékóra fényében szakállas szellemként örökített meg.
A természetfotósok olyan élőhelyeket és fajokat mutatnak meg, amelyek létezése ma már korántsem biztos.
Az AGRYA véleménycikke arról, hogy miért érdemes egy agrár szervezetnek foglalkoznia az új Klímatörvénnyel.
Az invazív fajok térnyerés egyre súlyosabb gondot okozhat évről évre hazai és globális szinten is.
Tragikus a helyzet, ez lehet a magyar kukorica legsúlyosabb éve.
Országszerte egyre nagyobb kihívást jelent a megfelelő mennyiségű tömegtakarmány biztosítása.
Átfogó és független tudományos vizsgálat indul a hazai jégkármérséklő rendszer, a JÉGER működésének és hatásainak értékelésére.
Az alföldi és északkelet-magyarországi gazdák leszavazták a rendszert, a Dunántúlon a többség tovább működtetné.
