Hogyan juthatunk agrártámogatásokhoz 2026-ban?
A Portfolio Csoport Agrárium 2026 Konferenciája a tavasz egyik legjelentősebb agrárszakmai eseménye. Olyan évindító jellegű rendezvény, amely arra törekszik, hogy bemutassa mindazokat a lényeges szabályozási, piaci, támogatási, finanszírozási és jövedelmezőségi változásokat, amelyek meghatározzák az agrárgazdasági szereplők tevékenységeit 2026-ban.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők, ökogazdák, fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai alapján a Balaton vízgyűjtő területén a lehullott csapadék mennyisége nagyjából 23 százalékkal maradt el a sokéves átlagtól. Az elmúlt évet az jellemezte, hogy jelentősen több víz párolgott el, mint amennyi eső formájában érkezett. Ennek következtében közel 300 millió köbméter víz hiányzott a természetes készletből. Bár a jelenlegi, 88 centiméter körüli vízállás miatt 1921 óta a második legkedvezőtlenebb évet zártuk a vízháztartás szempontjából, a helyzet messze van a történelmi negatív rekordoktól.
Új őrület jöhet a földeken? Egyre többen termelhetik így a növényeket
Ez utóbbit 1949-ben és 2003-ban regisztrálták, amikor mindössze 23 centiméter volt a vízszint. A vízügy hangsúlyozza: a vízszint szabályozása érdekében nem engedtek le vizet a tóból, az ingadozás pedig természetes jelenség. A tavaszi feltöltődés jelenleg is tart. Emiatt az alacsonyabb vízszint önmagában nem okoz majd fennakadást a nyári szezonban, és a vízminőséget sem határozza meg előre. Hosszú távon azonban a vízmennyiségnél sokkal aggasztóbb a tó ökológiai állapotának változása.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakemberei arra figyelmeztetnek, hogy a Balaton vize az elmúlt másfél évszázadban 2,2 Celsius-fokot melegedett. Ennek a döntő része az elmúlt harminc évben következett be. A tartósan melegebb vízben az üledék közelében gyakrabban alakul ki oxigénhiányos állapot. Ez a folyamat elősegíti az algák robbanásszerű elszaporodását. Ráadásul a megváltozott kémiai környezet az invazív fajok elterjedésének is kedvez. Ezek az idő múlásával kiszoríthatják a tó őshonos élőlényeit. A kutatók szerint a melegedő éghajlat hatására a tó működése egyre inkább a mediterrán tavakéhoz kezd hasonlítani.
Olyan kár érte Magyarországot, amire 50 éve nem volt példa: ez súlyos
A helyzetet tovább nehezíti a különböző érdekek ütközése. A turisztikai szektor és az ingatlantulajdonosok a stabilan magas vízszintet részesítik előnyben. Ezzel szemben az ökológusok a természetes ingadozás visszaállítását szorgalmazzák, hiszen a Balaton évezredeken át ehhez alkalmazkodott. A szakmai javaslatok szerint a jövőben csökkenteni kell a tó tápanyagterhelését. Ezt elsősorban a mezőgazdasági bemosódások mérséklésével és a szennyvíz szigorúbb kezelésével lehet elérni. Emellett rugalmasabban kell alkalmazkodni az aszályos időszakokhoz és az alacsonyabb vízálláshoz is.
A lakosság és a nyaralók elvárásai is egybecsengenek a természetvédelmi törekvésekkel. A HUN-REN kutatóintézeteinek friss, 1500 fő bevonásával készült felmérése egyértelműen rámutatott arra, hogy a magyarok többsége természetesebb Balatont szeretne. A válaszadók számára a tiszta víz, a megmaradó nádasok és a szabadon hozzáférhető partok jelentik a legnagyobb értéket.
Így égetik el a magyarok a jövőjüket? Nem is tudják, mekkora bajt okoznak
A megkérdezettek mintegy 60 százaléka kifejezetten ellenzi az új szállodák és kikötők építését, valamint a jachtforgalom növekedését. Ugyanígy elutasítják a partok további beépítését és a magánüdülők elzárását. Az üzenet egyértelmű: a társadalom olyan jövőt képzel el a Balatonnak, ahol a gazdasági fejlesztések helyett a hosszú távú ökológiai egyensúly és a természetes állapot megőrzése áll a középpontban.
