Fokozódik a behurcolás kockázata, már Horvátországban is megjelent a japán cserebogár.
Szemléletváltásra lenne szükség a magyarországi erdők és élőhelyek védelme érdekében.
Február 2-án ünnepeljük a világszerte a Ramsari Egyezményt és a Vizes Élőhelyek Világnapját.
Míg régen a nádaratás a vidéki élet egyik legfontosabb téli munkája volt, ma már inkább természetvédelmi és fenntartási feladat.
Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de ettől ma még messze vagyunk.
A költési időszak előtt, március végéig kellene elvégezni számos, természetvédelmi szempontból érzékeny feladatot.
Már vágják a nádat a Balatonon, de a vékony jégrétek miatt nagy óvatossággal kell eljárni.
Indul a vadmacskák párzási időszaka, ilyenkor fokozott veszélynek vannak kitéve az állatok.
Hétéves projekt indult, amelynek célja a Pannon régióban élő európai ürge részére egy „természetvédelmi biztonsági háló” megteremtése.
Nyomravezetői díjat ajánlottak a Tass térségében lelőtt kis kárókatonák ügyében.
Az állathoz tartozó egészségügyi okmányt és tartási engedélyt nem tudott bemutatni a 42 éves sofőr.
Egyre több rovarevő madárfaj telel át Magyarországon, köztük a vörösbegyek, házi rozsdafarkúak is.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idei szavazásán a fáslegelő nyerte el az Év élőhelye címet 2026-ra.
A homoki árvalányhaj nyerte el az év vadvirága címet a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesület által szervezett szavazáson.
Újabb fejlesztések erősítik az Őrségi Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálatát.
A fokozottan védett kerecsensólyom magyarországi állománya jelentős növekedést mutat, a párok száma már meghaladja a kétszázat.
Az online és papíralapú szavazás eredményeként a 2026-os Év Rovara a párducfoltos hangyaleső.
100 millió forint értékben átfogó fejlesztés veszi kezdetét a Bükki Nemzeti Parknál.
A kivitelezés tervezetten 2027. októberében zárul, lehetővé téve a térben és időben eltérő intenzitású, mozaikos legeltetést.
A Tisza évszázadokon át meghatározta az Alföld arculatát, vízgazdálkodását és ökológiai rendszerét.
Az invazív fajok térnyerés egyre súlyosabb gondot okozhat évről évre hazai és globális szinten is.
Tragikus a helyzet, ez lehet a magyar kukorica legsúlyosabb éve.
Országszerte egyre nagyobb kihívást jelent a megfelelő mennyiségű tömegtakarmány biztosítása.
Átfogó és független tudományos vizsgálat indul a hazai jégkármérséklő rendszer, a JÉGER működésének és hatásainak értékelésére.
Az alföldi és északkelet-magyarországi gazdák leszavazták a rendszert, a Dunántúlon a többség tovább működtetné.
