Az Egyesült Államokban, Ausztráliában és az Európai Unióban is több mandula termett idén.
Szeptemberben 15,7 százalékkal csökkent a hazai húsfeldolgozás az egy évvel korábbihoz képest.
Az almatermés az előrejelzések szerint 11 554 650 tonna lesz, ami 2,5%-os csökkenést jelent az előző évhez képest az EU-ban.
Az unióban az import várhatóan 11%-kal 300 000 tonnára emelkedik, elsősorban a fellendülő kereslet miatt.
Olcsóbb lesz idén a libacomb Márton napján, de a hazai lúdállomány csak lassan gyarapodik.
2024-ben már figyelni kell a vetésváltási szabályokra és a nem termő területek kijelölésére.
A 2023-as francia uborkatermés volumene 172 ezer tonna lesz, ami 3%-kal nagyobb a tavalyinál.
Az előrejelzések szerint a baracktermelés 401 000 tonnával 3,7 millióra emelkedik az EU-ban.
Ma egyetlen cukorgyár működik itthon, Kaposváron, ez látja el a hazai keresletet és termel exportra - támogatás nélkül már nem éri meg a cukorrépa termesztése.
Termelői körökben csalódást kelt a léalma jelenlegi 38-40 Ft/kg-os induló ára itthon.
A spanyolországi Huelvában 10 százalékkal maradt el a tavalyitól az idei szamócatermés.
Egyelőre drága a megvalósítása és a fogyasztók megítélése sem feltétlenül kedvez az ilyen beruházásoknak.
Olaszország termelése mintegy 20 százalékkal csökken, alig több mint 900 ezer tonnára.
A világ almatermelése a 2022/23-as szezonra az előrejelzések szerint 4,3 millió tonnával csökken.
A hazai termelés nem fedezi teljes egészében az itthoni fogyasztást, így jelentős importra szorulunk fokhagymából.
3,1 milliárd forintos keretösszegű krízistámogatási konstrukciót dolgozott ki és hirdetett meg az Agrárminisztérium.
A medFEL 2023-as prognózisa szerint idén csaknem 340 ezer tonnával nőhet az európai nagy termelő országok őszibarack- és nektarintermése.
A hasznosítási kötelezettségek elmulasztása, termőföld engedély nélküli igénybevétele földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.
A tavalyi, átlagosnak mondható 538 ezer tonnánál idén 7%-kal kisebb, 503 ezer tonnás termés várható a 4 nagy kajszitermelő uniós tagállamban.
Drágábbak lesznek az élelmiszerek, mert romlik a földek minősége, ráadásul a klímaváltozás is csak fokozza a bajt.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.