Súlyos helyzetben vannak a baromfitenyésztők itthon, lépni kell, ha nem akarnak még nagyobb bajt.
Csongrád-Csanád megyét is elérte a madárinfluenza vírusa, rengeteg állatot kell leölni.
Az EU-ban nem csak Magyarországon csökken a sertés- és szarvasmarhaállomány létszáma.
Egyes megyékben már szinte alig foglalkoznak haszonállatokkal Magyarországon, mi lesz így a hazai húsokkal?
A Debrecen melletti Nagyhegyesen működő Kft. kizárólag magyar termelőktől vásárolja az élő sertést.
Nem hárítható át minden a fogyasztókra a húspiacon.
Jelentősen visszaesett az élőállatvágás idén Magyarországon.
Kész, vége!
Újraindult a termelés a Hungerit vágóhídján.
Elkerülhetetlen az áremelkedés?
Durván felpöröghet a galambbiznisz itthon.
15 millió csirke helyett évi 25 milliót vágnak majd.
Óriási biznisz a Kiskunsági Nemzeti Parkban.
Világszínvonalú feldolgozóiparra van szükség Magyarországon.
Lépéseket sürget az Európai Parlament.
Rendesen megnőtt Magyarország sertéshús importja 2021-ben.
Itt van minden, amit most a baromfi szállításáról tudni kell.
Fekete Benő a hitvallásáról és a jövőbeli terveiről is beszélt.
Fontos enyhítésekről született döntés.
Hónapok óta veszteségesek a magyar sertéstenyésztők.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
