A véletlenek összjátékával újabb egzotikus betegségek jelenhetnek meg Magyarországon.
Ismét megjelent és intenzíven terjed Európa több országában is a kérődzőket támadó vírus.
15 uniós országból csak akkor lehet behozni fogékony állatfajokat, ha vérmintájuk negatív a vírusra.
Az idegrendszeri tünetek megelőzése érdekében fontos a korai felismerés és az állatok elkülönítése a fertőzés terjedésének mérséklése érdekében.
Az unió területén szeptember 21. és 2024. december 6. között 657 magas patogenitású madárinfluenza kitörést regisztráltak.
A paradicsom barna termés-ráncosodást okozó (ToBRFV) károsító az uniós vizsgálatköteles nem-zárlati károsítók (RNQP) közé került.
Nyugtalanító a helyzet Argentínában, a H5N1-vírustörzs komoly gondokat okoz az országban.
Eddig 50 emlősben mutatták ki a H5N1 törzset, görények között is könnyen terjed a betegség.
A toxinok ellen hatékonyabb védekezésre és rezisztensebb fajtákra lenne szüksége a magyar növénytermesztésnek.
Egyre több rovarkártevő és mezei pocok figyelhető meg a földeken.
Legújabb számunk fókuszában az őszi kalászosok és a repce áll.
A foghíjas állományok lassan magukhoz térnek.
A tavaszi árpa és búza esetén rengeteg szempontot kell figyelembe venniük a termelőknek a fajtaválasztás során.
Zöld lámpát kaptak a megállapodások, a termelők viszont egyelőre csak a fejüket kapkodják.
Az állatbetegségek és az aszály 2025-ben se kímélte a magyar mezőgazdaság szereplőit.
Harsányi Zsoltot, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetőjét arról kérdeztük, hogy manapság mire költenek a gazdák.
Az idei évben eddig még mind a zeller, mind a cékla ára csökkent a nagybani piacon a tavalyi év azonos időszakához képest.
A vontatott és önjáró permetezők intelligens megoldásai nemcsak a vegyszerfelhasználást csökkentik, hanem a kijuttatás pontosságát is növelik.
