A nyugat-nílusi láz csak a kezdet, más egzotikus betegségek is felbukkanhatnak itthon
A véletlenek összjátékával újabb egzotikus betegségek jelenhetnek meg Magyarországon.
A véletlenek összjátékával újabb egzotikus betegségek jelenhetnek meg Magyarországon.
Ismét megjelent és intenzíven terjed Európa több országában is a kérődzőket támadó vírus.
15 uniós országból csak akkor lehet behozni fogékony állatfajokat, ha vérmintájuk negatív a vírusra.
Az idegrendszeri tünetek megelőzése érdekében fontos a korai felismerés és az állatok elkülönítése a fertőzés terjedésének mérséklése érdekében.
Az unió területén szeptember 21. és 2024. december 6. között 657 magas patogenitású madárinfluenza kitörést regisztráltak.
A paradicsom barna termés-ráncosodást okozó (ToBRFV) károsító az uniós vizsgálatköteles nem-zárlati károsítók (RNQP) közé került.
Nyugtalanító a helyzet Argentínában, a H5N1-vírustörzs komoly gondokat okoz az országban.
Eddig 50 emlősben mutatták ki a H5N1 törzset, görények között is könnyen terjed a betegség.
A toxinok ellen hatékonyabb védekezésre és rezisztensebb fajtákra lenne szüksége a magyar növénytermesztésnek.
Egyre több rovarkártevő és mezei pocok figyelhető meg a földeken.
Legújabb számunk fókuszában az őszi kalászosok és a repce áll.
A foghíjas állományok lassan magukhoz térnek.

A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Felpöröghetnek a késlekedő beruházások és élénkülhet a hitelezés is a szektorban - hangzott el az OTP sajtóreggelijén.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.