A véletlenek összjátékával újabb egzotikus betegségek jelenhetnek meg Magyarországon.
Ismét megjelent és intenzíven terjed Európa több országában is a kérődzőket támadó vírus.
15 uniós országból csak akkor lehet behozni fogékony állatfajokat, ha vérmintájuk negatív a vírusra.
Az idegrendszeri tünetek megelőzése érdekében fontos a korai felismerés és az állatok elkülönítése a fertőzés terjedésének mérséklése érdekében.
Az unió területén szeptember 21. és 2024. december 6. között 657 magas patogenitású madárinfluenza kitörést regisztráltak.
A paradicsom barna termés-ráncosodást okozó (ToBRFV) károsító az uniós vizsgálatköteles nem-zárlati károsítók (RNQP) közé került.
Nyugtalanító a helyzet Argentínában, a H5N1-vírustörzs komoly gondokat okoz az országban.
Eddig 50 emlősben mutatták ki a H5N1 törzset, görények között is könnyen terjed a betegség.
A toxinok ellen hatékonyabb védekezésre és rezisztensebb fajtákra lenne szüksége a magyar növénytermesztésnek.
Egyre több rovarkártevő és mezei pocok figyelhető meg a földeken.
Legújabb számunk fókuszában az őszi kalászosok és a repce áll.
A foghíjas állományok lassan magukhoz térnek.
A korábban a legnagyobb szárazságokat is átvészelő, idősebb gyümölcsfák is sorra száradnak ki az idei súlyos aszály miatt.
Oltott vagy gyökérnemes gyümölcsfát válasszunk? Nem mindegy, mit ültetünk a kertbe.
A Tej Terméktanács szerint a következő 6-9 hónapban nem várható érdemi javulás az ágazat helyzetében.
Egyre több műanyag csomagolási hulladék termelődik az EU-ban, de az újrahasznosításban még nem történt meg a nagy áttörés.
Jelenleg is zajlik a következő ciklusra (2028–2034) tervezett KAP források felhasználási feltételeinek vitája Luxemburgban.
Nem kell többé bízni a hűtőrács mögé dugott műanyag sípokban.
