Új szabályozás jöhet ősztől: ez várhat a magyar víziszárnyas termelőkre
Ősszel elkészülhet az a szabályozási csomag, amely a víziszárnyas termelők és felvásárlók viszonyában megosztja a kockázatot.
Ősszel elkészülhet az a szabályozási csomag, amely a víziszárnyas termelők és felvásárlók viszonyában megosztja a kockázatot.
Az augusztusban véget érő élelmiszerárstop miatt jelentősen átalakultak a magyarok baromfihúsfogyasztási szokásai.
Hónapok óta zárva van a Köves Slomóhoz és az általa vezetett Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez kötődő csengelei kóser vágóhíd.
A baromfik betelepítésére és mozgatására vonatkozó ideiglenes szabályokról döntöttek.
A Nébih arra hívta fel a figyelmet, hogy senki ne vásároljon élő baromfit a korlátozott területekről!
A magyar vágott liba és kacsa nagyon erősen export orientált, nagyvonalakban azt lehet mondani, hogy 80 százaléka az külföldre kerül.
Újabb járvány jelent meg Magyarországon, egyelőre csak a víziszárnyasok között mutatták ki a kórt.
Súlyos helyzetben vannak a baromfitenyésztők itthon, lépni kell, ha nem akarnak még nagyobb bajt.
Változtak a vízibaromfi állományok betelepítési feltételei Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyékben.
Csaknem kétszeresére emelkedett a liba ára Magyarországon, a szakemberek a fogyasztás visszaesésétől tartanak.
Súlyos gondokkal néztek szembe a liba-és kacsatartók, ráadásul a fogyasztóknak is komoly áremelkedésre kell számítaniuk.
Folytatódik az árhorror, egekbe kúszhat fel karácsonyra az ünnepi húsok ára itthon.
Újra felütötte fejét a madárinfluenza itthon, új intézkedéseket rendeltek el két megyében is.
A csirkecomb már 61 százalékkal kerül többe 2022-ben, mint egy évvel ezelőtt, és még nincs vége az árnövekedésnek.
Soha nem látott hirtelen áremelkedéssel küzdenek a termelők, nem sok jóra számíthatnak a magyar vásárlók.
A minisztérium szerint előre vivő megoldásokat kell találni.
Válság fenyegeti ezeket az ágazatokat?
Ilyen még nem volt eddig.
15 millió csirke helyett évi 25 milliót vágnak majd.
Áll a bál a baromfiágazatban.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.