Megőrülnek külföldön ezért a magyar húsért: itthon alig kell, pedig van bőven

Megőrülnek külföldön ezért a magyar húsért: itthon alig kell, pedig van bőven

Magyarországon a képzeletbeli dobogóról letaszíthatatlannak tűnik egyelőre a csirke, a sertés és a pulykahús, az év ezen időszakában azonban más húsféle is nagy népszerűségnek örvend: ez pedig nem más, mint a liba. Igen ám, de nem túlzás azt mondani, hogy az évben máskor alig esszük, amit jól alátámaszt a gyér éves fogyasztás. Hasonló a kacsa helyzete is, abból viszont már valamivel többet fogyasztunk, de az említett 3 „dobogóst” ez sem közelíti meg. Pedig van bőven kacsából és libából is, importról tulajdonképpen nem is beszélhetünk. Kérdés, hogy akkor miért nem esszük őket? Ennek és sok más kérdésnek is utánajárt az Agrárszektor.

Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!

A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A konferenciára idén először 0. nappal is készülünk!

Regisztráljon most még EARLY BIRD áron! 

Látits Miklós, a Magyar Lúd-és Kacsaszövetség titkára megerősítette, hogy valóban nagyon alacsony fogyasztásról beszélhetünk, főleg a liba esetében. Az egy főre jutó éves fogyasztás nem éri el az egy kilogrammot, kacsából pedig körülbelül 2-3 kilogrammot eszünk meg 365 nap alatt. De vajon mi az oka annak, hogy nem igazán nyitunk ezek felé a húsfélék felé? Nos, ennek több oka is van:

Egyrészt a csirkéből sokkal több feldolgozott, konyhakész termék van, és nem kell nagy főzési tudomány az elkészítéséhez. A víziszárnyasokra már kevésbé jellemző ez. Másrészt maga az elkészítés sem annyira egyszerű, mint a csirkénél, oda kell rájuk figyelni. Fontos kiemelni, hogy a liba sosem tartozott a hétköznapi ételek közé, mindig is ünnepi fogás volt

- fogalmazott Látits Miklós.

EZ IS ÉRDEKELHET

Meghozza az évi áttörést a Márton-nap

A szakember kérdésünkre elmondta, hogy a Márton-nap és a liba kéz a kézben járnak, de meg kell említeni azt is, hogy ehhez az emberek részéről is kell egyfajta fogékonyság.

Azt gondolom, sokkal jobb a helyzet, mint évtizedekkel ezelőtt. Van egy számottevő réteg, aki számon tartja ezt a hagyományt is, ráadásul az éttermeknek is nagy szerepe van ilyenkor. Az elmúlt 5-10 évben a libaételek az év ezen időszakában sokkal jellemzőbbek, mint korábban, köszönhetően a gasztronómiának is.

Ami pedig a fogyasztási szokásokat érinti, nem sokat változtak, az viszont megfigyelhető, hogy egyre többen keresik a konyhakész vagy félig konyhakész termékeket. A libánál viszont nem igazán jellemzőek ilyen termékek, a kacsánál azonban annál inkább, több előre elkészített, fűszerezett áruval is lehet találkozni, amihez szívesebben nyúlnak a vevők. Az említett szárnyasok esetében egyébként gyakorlatilag nem nagyon lehet importról beszélni, erősen exportorientált ágazatról van szó. Beszédes adat, hogy a megtermelt, vágott áru nagyjából 80%-a külpiacokra kerül.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hogyan vette az akadályokat az ágazat?

Az energiaválság, a szárazság, az alapanyag-drágulások és a madárinfluenza javában sújtotta ezt az ágazatot is. Utóbbi miatt ráadásul a nyugat-európai piacon is kevés az áru. Az első három negyedévben az élő alapanyag-beszerzési árak legalább 50%-kal megugrottak a baromfi esetében, ehhez pedig még pluszban jönnek az egyéb költségnövekedések, a kereskedőknek pedig szintén emelniük kell. Mindebből kiindulva jóslásokba ugyan nem szabad kezdeni, de minimum 50%-os növekedés várható a víziszárnyasok esetében is, de az elmúlt hetekben az élő alapanyag-beszerzés során 80%-os drágulással is lehetett találkozni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hogyan vészelte át a szektor a nehézségeket?

Van olyan állatjóléti támogatás, melyet 2007 óta az eddigi helyzettől függetlenül folyamatosan igénybe tudtak venni a víziszárnyasokkal foglalkozó termelők, ugyanakkor ennek víziszárnyasra jutó kerete elég „szűkös”, az igényekhez képest lényegesen kevesebb. A madárinfluenza Magyarországon is végigsöpört, ami miatt számos állományt kellett felszámolni. Mint megtudtuk, ilyen esetekben korábban a forgalmi érték 100%-át megkapták a termelők, ha nem találtak valamilyen kizáró okot. A legutóbbi kártalanítási rendelet szerint azonban a forgalmi érték 60%-ról indul, amihez úgynevezett többletpontokat lehet szerezni.

A Terméktanácsnak ebben is szerepe van. Van egy audit rendszerünk, ahol a legtöbb plusz pontot lehet szerezni, és így meg lehet közelíteni a 100%-ot. Ezt úgy kell elképzelni, hogy aki tagja a Terméktanácsnak, bejelentkezik ebbe a rendszerbe, kitölt egy kérdőívet, feltölti a szükséges dokumentumokat, és azt a Terméktanács munkatársai elbírálják, az esetleges hibákat kijavíttatják. Ha tehát valaki ilyen igazolással rendelkezik, tekintélyes többletszázalékot gyűjthet be.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Budapest Economic Forum 2024
Egész napos makrogazdasági konferencia
Fókuszban a KKV versenyképesség - Pécs
Ingyenes gazdasági fórum
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. október 3. 13:04