Állattenyésztés | 2026. április 7. 08:16
Máris megdőlt a rekord: újabb halszörny akadt horogra Magyarországon
Minden korábbinál nagyobb fehér, avagy szellemharcsát fogtak a Maconkai-víztározón.
2026. április 28. kedd Valéria
Minden korábbinál nagyobb fehér, avagy szellemharcsát fogtak a Maconkai-víztározón.
Egészen rövid időn belül a harmadik kapitális harcsát fogták ki a Maconkai-víztározón.
Bicsérden a 2022-es aszály során teljesen kiszáradt horgásztó medrében újra megjelent a víz.
A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerében, illetve annak be- és kifolyó vizeiben összesen 41 különböző gyógyszerhatóanyagot azonosítottak.
A Tisza-tó, hivatalos nevén Kiskörei víztározó, Magyarország legnagyobb mesterséges tava és egyben a Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodási rendszerének egyik kulcsfontosságú eleme.
A Kárpát-medence klímája a világátlagnál kétszer gyorsabban változik, és ez már az élelmiszerárakon és a fogyasztók mindennapjain is érződik.
A kormány 4,7 milliárd forint forrást különített el az Aszályvédelmi Akcióterv végrehajtására.
Nemcsak a szántóföldeken, de az erdőgazdálkodásban is egyre fontosabbá válik az aszálykezelés.
Túl sok függ a nagyléptékű folyamatok szeszélyeitől, a válasz csak a tudatosság lehet.
Egy új mobilapplikáció segítségével most bárki segíthet feltérképezni hazánk kiszáradó vizeit.
Megdöbbentő látvány fogadja az Upponyi-hegységbe látogatókat, a térség meghatározó vízbázisának számító Lázbérci-víztározó medre nagyrészt szárazon áll.
A hatóságok tájékoztatása szerint megkezdődött a veszélyes hordalék eltakarítása a romániai Békási-víztározónál.
Újra édesvíz-nagyhatalom lehet Magyarországból, de ehhez modernizálni kell a vízgazdálkodást.
A parajdi bányakatasztrófa miatt megemelkedett sótartalom okán fokozott figyelemmel kísérik a Maros vízminőségét.
Az Európai Bizottság új stratégiát készít elő, amely 2030-ig legalább 10 százalékos vízfogyasztás-csökkentést irányoz elő az uniós tagállamokban.
A gigantikus koi pontyot utoljára tavaly nyáron fogták ki, azóta több mint 1,3 kilót hízott.
A vízmegtartás és az öntözés hiánya továbbra is komoly problémát jelent a magyar mezőgazdaságban.
Megtörtént az első olyan terület elárasztása, amelyet a tulajdonosa felajánlott ökológiai vízpótlás céljára.
A vízfolyások és állóvizek mennyiségi és minőségi helyzete romlik, miközben a vízvisszatartás lehetőségei még kihasználatlanok.
A megoldás a medrekben történő vízvisszatartás és a táji vízvisszatartás kombinációja lehet.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
