Ismét veszett rókát találtak az állategészségügyi hatóság emberei az ukrán határ közelében.
Július második felétől augusztus közepéig tart az őzek párzása, érdemes vigyázni az utakon.
2023. július 1-től teljesen átalakultak a vadgázolás kárrendezéséről szóló szabályok.
Miközben itthon még kevesen ismerik, külföldön keresett termék a magyar vadhús, a hazai áru közel 90 százalékát az export partnerek vásárolják fel.
Itt van, mi a teendő, ha az ember túrázás során bajba jutott állatokkal találkozik.
A kertek és házak körül előfordulnak olykor vadon élő állatok: néha nyulak, rókák, vaddisznók okoznak károkat.
Folyamatos növekedést mutat a Magyarországra visszatelepülő szürke farkasok állománya.
Mostanra már csak sertésből több mint kétszer annyi él a Földön, mint vadon élő emlősből.
Egy tanulmány szerint kilenc állatfaj segíthet a globális felmelegedés korlátozásában.
Meg kell akadályozni, hogy jogellenes, nem fenntartható forrásból származó példányok kerüljenek be Magyarországra.
Hiánypótló kutatást mutattak be a MATE-n a dámszarvas európai állományáról és hasznosításáról.
A szakértők szerint a hódok segítségével megmenthető a vizes élőhelyek egy része.
A szakértő szerint nem volt más választás, a veszélyes vadat ugyanis minél hamarabb ártalmatlanná kell tenni.
Idén is több ezernyi kóbor állatot pusztítottak el a vadászok Magyarországon, de ezen kilövések száma folyamatosan csökken.
Vadcsapda-megfigyelőrendszert fejleszt egy magyar startup cég, amely a világ bármely pontján képes monitorozni a kihelyezett csapdákat.
Egy holland tartományban festéklövedékkel riaszthatják el az emberek közeléből a farkasokat.
Ha nem várt vendég toppan be a kertünkbe, ne ijedjünk meg, mint mindenre, erre is van megoldás.
Csaknem 70 százalékkal csökkent a vadon élő állatok populációja a világon az utóbbi évtizedekben.
Az őszi hónapokban a legnagyobb a vadállatokkal való ütközés veszélye a magyar utakon.
Az elmúlt években nemcsak a kerecsensólymok, de a parlagi sarok, a kék vércsék és a túzokok állományai is megerősödtek hazánkban.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.