Először indított állatvédelmi posztgraduális képzést az Állatorvostudományi Egyetem.
Egyre komolyabban terjedőben van Zala megye nyugati peremén a mocsári hódnak, illetve hódpatkánynak nevezett nutria.
Az elmúlt tizenkét évben megduplázódott a szibériai tigrisek száma Oroszországban.
Az erdőlátogatási korlátozásra a vadak nyugalmának megőrzése érdekében volt szükség.
Ezekkel a módszerekkel minimálisra lehet a károkat, ha az ember erdei vadállatokkal ütközik.
Bár a lakosság szerint túl sok barnamedve él már Szlovákiában, ám a szakértők máshogy látják.
Egyre több farkas él Ausztriában, és a következő években várhatóan tovább fog nőni a számuk.
A kánikulában a vadon élő állatokra is figyelni kell.
Modernebb és szervezettebb lehet a jövőben a vadászati csapdázás.
A hullajtott agancsok engedély nélküli gyűjtése illegális és természetkárosító.
Több mint 100 ezer invazív hódpatkányt vadásztak le Németországban.
Határozott lépéseket sürgetnek a szakemberek az erdő- és vadgazdálkodásban.
Hogyan védekezzünk vadkár ellen?
A szarvasok miatt változhat meg a világjárvány lefolyása?
Újabb kihívások a magyar vadgazdálkodásban.
A ló a térségben invazív fajnak számít.
Nagyon sikeres a bölény-visszatelepítési program a Kárpátokban.
Az őszi hónapokban különösen magas a vadállatokkal történő autós ütközés veszélye.
Így tarthatjuk távol a nemkívánatos látogatókat javainktól.
Nem árt résen lenni augusztus végétől november közepéig az utakon.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.