Az őszi hónapokban a legnagyobb a vadállatokkal való ütközés veszélye a magyar utakon.
Az elmúlt években nemcsak a kerecsensólymok, de a parlagi sarok, a kék vércsék és a túzokok állományai is megerősödtek hazánkban.
Először indított állatvédelmi posztgraduális képzést az Állatorvostudományi Egyetem.
Egyre komolyabban terjedőben van Zala megye nyugati peremén a mocsári hódnak, illetve hódpatkánynak nevezett nutria.
Az elmúlt tizenkét évben megduplázódott a szibériai tigrisek száma Oroszországban.
Az erdőlátogatási korlátozásra a vadak nyugalmának megőrzése érdekében volt szükség.
Ezekkel a módszerekkel minimálisra lehet a károkat, ha az ember erdei vadállatokkal ütközik.
Bár a lakosság szerint túl sok barnamedve él már Szlovákiában, ám a szakértők máshogy látják.
Egyre több farkas él Ausztriában, és a következő években várhatóan tovább fog nőni a számuk.
A kánikulában a vadon élő állatokra is figyelni kell.
Modernebb és szervezettebb lehet a jövőben a vadászati csapdázás.
A hullajtott agancsok engedély nélküli gyűjtése illegális és természetkárosító.
Több mint 100 ezer invazív hódpatkányt vadásztak le Németországban.
Határozott lépéseket sürgetnek a szakemberek az erdő- és vadgazdálkodásban.
Hogyan védekezzünk vadkár ellen?
A szarvasok miatt változhat meg a világjárvány lefolyása?
Újabb kihívások a magyar vadgazdálkodásban.
A ló a térségben invazív fajnak számít.
Nagyon sikeres a bölény-visszatelepítési program a Kárpátokban.
Az őszi hónapokban különösen magas a vadállatokkal történő autós ütközés veszélye.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
