A lap a nyilvános mérlegadatok alapján írt összefoglalója szerint tavaly mintegy 160 milliárd forintnyi készpénzállományt helyezett ki a Tesco a Svájcban fenntartott fióktelepéhez (a szállítói hitelekből), amelyen 16,6 milliárd forintnyi pénzügyi eredményt realizált. Ezután 1,5 százaléknyi nyereségadót fizetett Svájcban, a magyarországi 19 százalékos közteher helyett és ez a spórolás így elérte a 3 milliárd forintot, amitől elesett a magyar államkassza. A lap egyébként emlékeztet arra, hogy az elmúlt évek pénzügyi beszámolói szerint ugyanezzel a svájci megoldással 2009 és 2013 között összesen 41,7 milliárd forintnyi pénzügyi eredmény mentesült a társasági adó megfizetése alól idehaza.

A cikk további érdekesebb információi:

• A Tesco 13,2 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta 2015-öt, ebből a fizikai dolgozóknál végrehajtott béremelés kevesebb, mint 2,5 milliárd forintba került
• A vállalat teljes munkaidős létszáma 2015-ben 2,8 százalékkal, azaz hatszáz fővel csökkent, amely változást csak részben ellensúlyozta, hogy amikor az elvándorlás már a működést veszélyeztette, 35 százalékkal ugrott meg a részmunkaidőben, szakképzettség nélkül foglalkoztatott szezonális munkavállalók alkalmazása.
• A teljes munkaidős dolgozói állomány azonban öt év alatt 4500 fővel csökkent a láncnál úgy, hogy a hazai kiskereskedelmi értékesítés bővülésével együtt az áruházlánc eladásai folyamatosan nőttek.
• A cikk szerint a fenti munkavállalói állományi létszámváltozások mellett a munkavállalóknak kifizetett bértömeg egy százalékkal csökkent
• Az elmúlt öt évet tekintve mindössze 3,2 százalékos volt a jövedelmek emelése a vállalatnál, ami reálértéken 7,4 százalékos csökkenésnek felel meg
• Tavaly a dolgozók átlagkeresete alig másfél százalékkal emelkedett, míg öt év alatt évente kevesebb, mint egy százalékot ért el a bérfejlesztés.