Meghosszabbítottuk: szeptember 22-ig jelentkezhet rangos agrárdíjainkra!
A Portfolio Csoport idén 14. alkalommal rendezi meg az Agrárszektor Konferenciát, amelynek keretében immár 12. alkalommal adjuk át rangos agrárdíjainkat.
Tizenegy kategóriában várjuk a pályázatokat és jelöléseket, köztük az idén először meghirdetett Portfolio agrároktatásért díjra is. A díjakkal a hazai agrárium kiemelkedő szakmai teljesítményeit, innovációit és életműveit ismerjük el, a nyertesekről rangos szakmai zsűri dönt. Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 22.
A hazai agrárszakképzés külön stratégia alapján működik - mondta Mezőszentgyörgy Dávid, a Herman Ottó Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Több mint 22 ezer diák tanul a magyar agrárszakképző rendszerben, akiket mintegy 3 ezer pedagógus tanít 48 agrárszakképző iskola 63 feladatellátási helyén.
A Tessedik Sámuel agrárszakképzési stratégiát két éve fogadta el a kormány, amelynek lényege az agrárszakképzés rendszerének megújítása, és a duális képzés, valamint a gyakorlatorientált oktatás előtérbe helyezése. A tangazdaságok fejlesztését is fontosnak tartják.
Az agrárszakképzési stratégia feladata, hogy biztosított legyen az átmenet a középfokú agrárszakképzés és az agrár-felsőoktatás között. A szaktárca azért alakította ki az egységes agrárszakképzési rendszert, hogy a képzéssel a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő oktatást nyújtsanak a diákoknak az agrárszakképző iskolák, figyelembe véve az agrár-felsőoktatási intézmények elvárásait is - jegyezte meg az ügyvezető igazgató.
A szaktárca infrastrukturális fejlesztésekre mintegy 2 milliárd forintot fordított a közelmúltban. Hat intézményben zajlott Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázatból felújítás mintegy 900 millió forint értékben, míg a múlt évben a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) energetikai pályázatot nyújtott be 45 intézmény.
Készült a múlt év végén egy agrármunkaerő-piaci felmérés az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködésében. Ez az összegzés megállapította, hogy a tudásszerzésben jelentős az igény a termelési folyamatban közvetlenül hasznosítható, gyakorlatközpontú ismeretek iránt. A felmért élelmiszer-gazdasági vállalkozások körében jelentős kereslet mutatkozik a húsfeldolgozó, az állatgondozó és az állattenyésztő, valamint a mezőgazdasági gépkezelő és -szerelő szakképzettségű munkavállalók iránt. Az ágazatban jelentős az egyszerű betanított munkaerő iránti igény is. A szaktudás hiánya nemcsak az alkalmazottak, hanem már a vállalatvezetők jelentős részénél is gondot okoz - derül ki a felmérésből.
