Már csak néhány nap és ismét együtt a hazai agrárszakma az Agrárszektor konferencián Siófokon!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Nagy István, Áder János, Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
- mondták a szüleink abban a reményben, hogy ezzel majd több vitamint tukmálhatnak ránk. A több évtizedes gyakorlat nem bizonyult túl sikeresnek, a magyarok ugyanis nem járnak élen a zöldség- és gyümölcsfogyasztásban. A lakosság legnagyobb része, 34 százaléka csak hetente 2-3 alkalommal fogyaszt zöldséget, és gyümölcsöt pedig csak 31 százalék eszik hetente 2-3 alkalommal. A megkérdezettek 40 százaléka havonta átlagosan 3-4 ezer forintot költ zöldségekre - derült ki az ötszáz szentesi és környékbeli termelőt tömörítő DélKerTÉSZ zöldség- és gyümölcsvásárlási szokásokat vizsgáló reprezentatív kutatásából. A DélKerTÉSZ szakértői most összegyűjtötték, miért érdemes többet áldozni a vitamindús ételekre és mi az, amiből a legtöbbet fogyasszuk, ha fel akarjuk turbózni a szervezetünket.
Kis adagokkal kezdjük
Az egészséges életmód kialakításában már az is sokat számít, ha a napi étkezésünket kiegészítjük egy-egy extra adag zöldséggel. Nem kell nagy dolgokra gondolni, tegyünk a szendvicsünkbe pár karika uborkát, paprikát vagy paradicsomot, ebéd és vacsora mellé pedig fogyasszunk salátát vagy savanyúságot. A sós rágcsát cseréljük le zöldségcsipszre, vagy mártogatóshoz szeljünk fel pár szelet uborkát, répát, szárzellert. Egy frissítő reggeli smoothie-t is kiegészíthetünk spenóttal, aminek rendszeres fogyasztásával a szervezet vastartalmát is feljebb tornázhatjuk. Smoothie formájában ráadásul könnyen vihetünk be egyszerre több gyümölcsöt és zöldséget.
Óvatosan a krumplival
A krumpli ugyan zöldségnek számít, keményítő- és szénhidráttartalma miatt még sincs egy ligában a paprikával vagy a paradicsommal. Ennek ellenére a magyarok körében ez az egyik sláger, a DélKerTÉSZ felmérése szerint a hazai zöldségfogyasztásban 43 százalékos részesedése van. Kis mennyiségben ugyan beleférhet az egészséges étrendbe, időnként érdemes helyettesíteni édesburgonyával, karfiollal vagy egyéb zöldségekkel. Ha mégsem tudunk elszakadni a krumplis ételektől, egy egyszerű krumplipürét vagy sültkrumplit is megbolondíthatunk további zöldségekkel, így izgalmasabb, változatosabb és nem utolsó sorban egészségesebb fogásokat kapunk.
Tovább élhetünk, ha rendszeresítjük
Ha zöldségfogyasztás, akkor a magyaroknál a krumpli mellett a lecsó alapösszevetői viszik a prímet: a paradicsom és a paprika örök sláger, de a vöröshagyma, a sárgarépa és a káposztafélék is népszerűek itthon. Ezekkel már nem tapogatózunk rossz helyen, főleg, ha rendszeresen be tudjuk építeni őket a diétánkba. Egy tavalyi kutatás 24 korábbi tanulmányt vizsgált meg, és arra jutott, hogy napi két darab gyümölcs- és három darab zöldség elfogyasztásával lehet a legalacsonyabb halálozási kockázatot elérni. A megfelelő mennyiségű zöldség-és gyümölcsfogyasztás pedig csökkentheti bizonyos rendellenességek, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, így érdemes rendszeresíteni a fogyasztásuk, ha egészségesen szeretnénk élni.
Hazai termék = több vitamin
Hazait venni nemcsak a környezetvédelem miatt éri meg, a Szentes és környéki, illetve a Marokkóból importált étkezési paprika C-vitamin- vizsgálatából ugyanis kiderült, hogy a hazai paprikának magasabb a vitamintartalma. Ne csak arra figyeljünk tehát, hogy mennyi zöldséget eszünk, hanem arra is, hogy az honnan származik. A DélKerTÉSZ fogyasztói kutatása szerint egyébként a magyarok 52 százaléka hajlandó többet fizetni a hazai termékekért, és a többség szerint ezeknek az íze is jobb.