Magyarországon több tényező is hozzájárul az infláció nagy mértékű emelkedéséhez, egyik ilyen az élelmiszer, a másik pedig a lakossági energia ára - mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője. Elképesztő ütemben drágulnak az élelmiszerek hazánkban, míg az Európai Unióban átlagban 15,8 százalékkal nőtt meg az élelmiszerek ára szeptemberben, addig Magyarországon 39 százalékos volt az áremelkedés.

Néhány tételt kiragadva hazánkban drágultak leginkább az alapvető élelmiszerek. Ennek hátterében elsősorban a rendkívüli aszályhelyzet, illetve a forint árfolyamának jelentős gyengülése áll.

Az elemző kiemelte, hogy fontos kitérni a munkaerő-piaci helyzetre is, hiszen ha magas a betöltetlen álláshelyek száma, és alacsony a munkanélküliság, akkor nehezebb új munkaerőt találni a munkáltatóknak. Mindez a bérek emelkedéséhez vezet, ami jól látszik abban is, hogy a kelet-közép-európai és a balti országokban már több éve tíz százalék körüli növekedést mutatnak a keresetek, ugyanakkor a magyar ennél jóval nagyobb, 15 százalék körüli. A szakember szerint ez a fogyasztást, a kereseteket és az elkölthető jövedelmet is löki, pörög a belső gazdaság, ez pedig egyre magasabbra tolja a maginflációt. Hazánkban 2008 és 2021 között több mint kétszeresére nőttek a bérek, míg az eurózónában két százalék körüli volt a béremelkedés.

A hazai alapvető gazdasági, munkaerő-piaci folyamatra rakódtak plusz tényezőként az egyszeri kormányzati támogatások, az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a honvédelmi dolgozók plusz juttatásai, ezek mind a már eleve magas elkötött jövedelemmel rendelkező lakosság jövedelmét tovább emelték, és az elmúlt időszakban ezek is pörgették a fogyasztást.