A papírba csomagolt, eredetileg fondant, azaz cukorszirupból készült nyalánkság német közvetítéssel jutott el a történelmi Magyarországra, és vált népszerűvé egész területén a XIX. század végére, így Szlovákiában és Romániában is kialakult a hagyománya a karácsonyfa szaloncukorral díszítésének - írja a NAK közleményében. A Magyar Édességgyártók Szövetségének tájékoztatása szerint Magyarországon évente közel 3500 tonna szaloncukrot vásárolnak a fogyasztók. A szaloncukor-értékesítés a koronavírussal erősen sújtott 2020-as év kivételével évről évre növekvő tendenciát mutat, az egyik legnépszerűbb szezonális terméknek számít a karácsonyi időszakban. A szaloncukor gyártásához szükséges alapanyagokat jellemzően a világpiacról szerzik be a vállalkozások annak ellenére, hogy több hazai gyártó kínálatában is szerepelnek egyes előállításhoz szükséges alapanyagok (pl. marcipán, cukor).

Megőrülnek ezért az édességért a magyarok: hiába drágul, úgy veszik mint a cukrot

8 millió csokimikulást adnak el évente hazánkban, még mindig a tejcsokis a legangyobb kedvenc.

A hazai alapanyag-beszállítás alapvetően a gyümölcsökre és a feldolgozott termékekre korlátozódik. Az alapanyagok ára - főképp a kakóé - jelentősen megemelkedett, és ez növeli a szaloncukrok előállítási költségeit. Kakaóból világszerte a megszokottnál kevesebb termett, a sok országot sújtó idei aszály miatt. A felmérések szerint egyre többen keresik a minőségi szaloncukrokat. Egy-egy háztartásban évente átlagosan 1 kilónyi szaloncukrot vásárolnak, és továbbra is a legkedveltebb íz a zselés, a marcipános, a kókuszos, a karamellás és a csokoládékrémes. A szaloncukrok ízesítése igen változatos, tavaly például „Az Év Szaloncukra” versenyre a gyártók 152 szaloncukrot neveztek be, egyebek közt olyan különlegeseket is, mint aranygaluskás, robbanócukros, vörösboros aszalt szilvás marcipános. A termékek között már évekkel ezelőtt megjelentek a hozzáadott cukrot nem

Címlapkép forrása: MTI/Vajda János