2023. január 30. hétfő Martina, Gerda

Kiderült a cseh-titok: így turbózzák fel a gazdaságukat a helyi termelők

Tóth Krisztina
A földrajzi jelzések a fogyasztók számára egyértelműen hasznosak, hiszen könnyebben tudják beazonosítani azokat az élelmiszereket, amelyek jó minőségűek és amelyekben megbízhatnak. De mit jelentenek a termelő és a gyártó számára? A cseh uniós elnökség apropóján szervezett sajtóút során fény derült arra is, hogy az árujelzők képesek-e arra, hogy felpörgessék az adott termék eladásait. A tanulmányút legfontosabb tanulsága pedig az volt, hogy egy többszázéves tradícionális terméknek is csak akkor van jövője, ha folyamatosan modernizálják a gyártási folyamatát.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

Az Európai Bizottság még idén márciusban rendeletjavaslatot fogadott el a borokra, a szeszes italokra és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó európai uniós földrajzi árujelzőkről és a mezőgazdasági termékek egyéb minőségrendszereiről. A javaslat elterjedtebbé kívánja tenni a földrajzi árujelzőket unió-szerte, egyrészt, hogy fellendítse a vidéki gazdaságot, másrészt, hogy jobban védje a termékeket, különösen azokat, amelyeket online értékesítenek. Ennek jegyében indított social média kampányt az elmúlt hetekben az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága uniós oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel és (OEM) és uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) rendelkező élelmiszerek népszerűsítésére az Instagramon. Az OFJ az adott földrajzi régió és a termék megnevezése közötti kapcsolatot hangsúlyozza, ahol egy adott minőség, hírnév vagy egyéb jellemző alapvetően a földrajzi eredetnek tulajdonítható. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) az Európai Unióban az olyan mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozik, amelyek előállítására, feldolgozására és elkészítésére egy meghatározott földrajzi területen, elismert módszerek alkalmazásával kerül sor.

A cseh uniós elnökség kapcsán november végén EU újságírók „kóstolhattak bele” Csehország ilyen minősítésű termékeibe. A mezőgazdasági termelés és a hozzá kapcsolódó élelmiszer termelés a Cseh Köztársaság nemzetgazdaságának egyik hagyományos és fontos ágazata. A növénytermesztésben a gabonafélék és az olajos magvak termesztése dominál. Az ország adottságaihoz igazodva a gabona mellett burgonyát, cukorrépát, komlót, gyümölcsöt, zöldséget és szőlőt is termelnek, illetve gyógy- és konyhai gyógynövényeket, virágokat és faiskolai termékeket is termesztenek. Az állattenyésztés a szarvasmarha, sertés, baromfi, valamint juh és kecske tenyésztésére összpontosít, de egyre bővül a nyulak, halak, méhek és lovak tenyésztése is.

Ez a csapásirány jellemezte a sajtó képviselőinek rendezett bemutatót is. A Dél-Csehországba szervezett sajtóút során agrár-élelmiszeripari üzleti modelleket mutattak be a gyümölcsfeldolgozás, a tej, tejtermék- és sörgyártás területén, különös tekintettel arra, hogyan valósítják meg az EU élelmiszer-minőségi politikáját a régió egyes emblematikus termékeiben. Ezeknek az élelmiszer előállító gazdaságoknak, farmoknak, vállalkozásoknak az volt az egyik fontos közös vonása, hogy innovatív megközelítéseket alkalmaznak a termelés során. A meglátogatott üzemek és gazdaságok az elmúlt években uniós forrás felhasználásával különféle fejlesztéseket és beruházásokat valósítottak meg, amivel például nemcsak az állatok jólétét, a termékek minőségét javították, de energiahatékonyabbá és versenyképesebbé tették a termelést és az élelmiszer-feldolgozást.

Forrás: Tóth Krisztina
Forrás: Tóth Krisztina

A Prágától délre található Starosedlský Hrádek szövetkezetnél három különböző innovatív projekt fut. A Březnice településen működő szövetkezet 2500 hektáron folytat növénytermesztést, emellett tejelő tehéntartással és sertéstenyésztéssel foglalkozik, illetve a telepen keletkező hulladékra és trágyára alapozva biogáz üzemet működtet. Ez utóbbiból, amikor is az állattartásból származó káros hulladékot is megsemmisítik, évi 30 millió cseh korona bevétele származik a cégnek. A biogázüzem naponta 20 000 kW áramot termel. A tejtermelő gazdaságra az elmúlt években sokat, 100 millió cseh korona feletti összeget költöttek. Ennek eredményeként nemcsak az állatok jólétét javították, de ezáltal nőtt a tejtermelés, költséghatékonyabbá vált a működés, így összességében nőttek a cég bevételei.

A csehek gyümölcstermeztésben is jók. A Chelčice-Lhenické régióra jellemző gyümölcstermesztési tevékenység az évszázadok során átformálta a régió tájának jellegét, miközben megőrizte a dél-csehországi tájat. A Zemcheba szövetkezet, amelyet ezen évszázados tevékenység ihletett, megtalálta az utat a hagyomány és a modern mezőgazdaság között, aminek az az eredménye, hogy a mai napig egészséges és ízletes gyümölcsöt tud biztosítani a fogyasztók számára. Az itt termesztett gyümölcsöt „Chelčice-Lhenické gyümölcs” néven európai szinten oltalom alatt álló földrajzi jelölésként jegyezték be.

A Chelčice-Lhenické Chelčice régióból származó, OFJ gyümölcsök termelési modelljét Jaroslav Muška, a Zemcheba szövetkezet igazgatója mutatta be. Ők nemcsak megtermelik az eredetmegjelöléssel rendelkező, évi több, mint 3500 tonna gyümölcsöt, de innovatív módon fel is dolgozzák azt. Legnagyobb mennyiségben almát termesztenek közel 80 hektáron, ez évi 2800 tonnát jelent, ennek több, mint fele friss fogyasztásra kerül, és 1300 tonnát dolgoznak fel különböző italok, pürék, sűrítmények formájában. Körtéből 30 tonnát, cseresznyéből 80, meggyből 220 tonnát, piros ribizliből 80, fekete ribizliből 25 tonnát, szilvából 100 tonnát termelnek a gyümölcsös kertjeikben. A Vodňany-ban működő szövetkezet több lábon áll: állattenyésztéssel és növénytermesztéssel is foglalkozik, emellett halászati tevékenységet is folytat, illetve a hatékony működés érdekében egy biomassza erőművet is üzemeltet, így kedvező áron jut áramhoz és gőzhöz a feldolgozó üzem, ami a jelenlegi rezsiárak mellett nem elhanyagolható.

Forrás: Tóth Krisztina
Forrás: Tóth Krisztina

Egy igazán komoly tradíciókkal rendelkező cseh sörfőzde is a program része volt, hiszen nemcsak a sör főzése, de az alapanyagul szolgáló komló is a cseh mezőgazdaság és élelmiszeripar fontos terméke. A Budejovicki Budvar sörfőzdében 1895-ben kezdték meg a sörfőzést. České Budějovice városának 300 m mély artézi kútja a sörfőzde területén található, ez biztosítja a kristálytiszta vizet az üzem számára, és ez adja az itt készült sör egyedi ízét. Ahogy a víz, úgy a sör előállításához felhasznált további alapanyagok: az első osztályú komló és a helyi maláta is környékbeli cseh termelőktől származik. A gyár pedig folyamatosan konzultál a gazdákkal, hogy a legjobb alapaanyagot kaphassa. A sör ma már egy rendkívül modern üzemkomplexumban készül, a palackozás és csomagolás is lényegében emberi érintés nélkül zajlik, robotok végzik. Az üzem tökéletes példája annak, hogy hogyan kell és lehet egy többszázéves tradíciót a modern termeléssel összekapcsolni.

Budejovicki Budvar azon túl, hogy a híres sört előállítja, aktívan részt vesz a sörfőzés fejlesztésében, agyár szakemberei receptekkel segítik a mikrosörfőzdéket, és folyamatosan tesztelik a különféle sörmintákat a cég laborjaiban. A sörfőzdétől fiatalabb, de a száz évet már átlépte az ország jelenlegi legnagyobb tejfeldolgozója, a Madeta, amely több mint 120 éve biztosítja vásárlói számára a különbözőt tejtermékeket. Több mint 250-féle, különféle ízesítésű, kiszerelésű és méretű terméke közül kettő gyártását mutatták be a sajtó képviselőinek, a Jihočeská Niva (OFJ) és a Jihočeská Zlatá Niva (OFJ) kéksajtokat. Naponta 900 ezer liter tejet dolgoznak fel a cég négy üzemében. A Madeta forgalmának 13,5 százaléka exportból származik A két földrajzi jelzővel rendelkező sajt, a Jihočeská niva és Jihočeská Zlatá niva a Madeta teljes forgalmának körülbelül 3 százalékát teszik ki. Mindkét sajt esetében az OFJ címke a védett recept, a minőség, az egyediség szinonimája. Csak ebben az évben mintegy 350 millió CZK értékű beruházás valósult meg az üzemben, amely magában foglalt egy új gyártósort kilenc automatikus klímaalagúttal. A korszerűsítésnek köszönhetően az üzem kapacitása csaknem felére bővült, és 180 ezer liter tejből naponta akár 21 tonna sajtot is elő tudnak állítani.

A különböző profilú üzemek vezetőinek beszámolóiból egyértelműen az domborodott ki, hogy az akár hagyományos technológiával gyártott élelmiszerek esetén is nagyon fontos az előállítási folyamat modernizálása, mert ezzel egyrészt mégjobban biztosítható az adott élelmiszer állandó, standard jó minősége, illetve az sem mellékes a jelenlegi elszabadult energiaárak mellett, hogy mennyire versenyképesen, energiahatékonyan tudják az adott terméket előállítani. Mindenki egyetértett abban, hogy az uniós eredetmegjelölések nagyon fontosak a termékhez kötődő bizalom vagy akár a marketing tevékenység szempontjából, azonban meglepő módon az összes meglátogatott üzem vezetője úgy nyilatkozott, hogy ezek a hosszú évek alatt, komoly procedúra során megszerzett jelölések nem befolyásolták a termék eladásait.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?