Nagy István kiemelte, az ársapkák működnek, a vásárlók ugyanis azokból a termékekből vásárolnak többet, amikhez olcsóbban jutnak hozzá. Az AKI Piaci Árinformációs Rendszer adatai alapján az ársapkás termékekből több fogyott idén 2021 ugyanezen időszakához képest. A legnagyobb, 81%-kos növekedés a 2,8%-os UHT tej esetében figyelhető meg, a többi ársapkás termék esetében is 25%-nál nagyobb a fogyasztás bővülése. Lisztből 27%-kal, napraforgó étolajból 44%-kal, csirkemellből 34 %-kal, csont nélküli sertéscombból 46%-kal fogyott több idén eddig, mint az előző év azonos szakaszában. A mennyiségi növekedés oka lehet az is, hogy a vásárlók raktároznak ezekből a termékekből, a miniszter ugyanakkor a felhalmozás helyett a tudatos vásárlásra hívja fel a figyelmet.

A tárcavezető kifejtette, az ársapka mellett biztosítani kell, hogy a rögzített árú termékek rendelkezésre álljanak. Ennek érdekében határozták meg, hogy a kereskedők az érintett termékekből a 2021. évi átlagos napi mennyiséget árusítani kötelesek. Ezen kötelezettség megtartását az árstopra vonatkozó egyéb előírásokkal együtt az általános fogyasztóvédelmi hatóság, azaz a megyei és fővárosi kormányhivatalok a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal bevonásával ellenőrzik. A szabályok megszegése pénzbírsággal vagy az üzlet bezárásával büntethető, ezért a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan ellenőrzi is az árstopok, az árusítási kötelezettség és a kötelező tájékoztatás betartását.

Az agrártárca a kialakult piaci helyzetet a továbbiakban is nyomon követi, az érdekképviseletekkel való kapcsolatot fenntartjuk, valamint az árstopokra vonatkozó jövőbeli döntéseket is teljes körültekintéssel, a piaci helyzet alakulásának és a lakosság igényeinek figyelembevételével fogjuk meghozni

- szögezte le Nagy István.