Áramlanak ki ezek az élelmiszerek az országból: egyre több jut belőlük külföldre

Áramlanak ki ezek az élelmiszerek az országból: egyre több jut belőlük külföldre

agrarszektor.hu
Az agrárexport értéke jelentősen nőtt az elmúlt évben, melynek egyik fő oka az áremelkedések voltak. Az azonban jó hírrel szolgáhat, hogy a feldolgozott termékek egyre nagyobb szerepet kaphatnak a kivitel összetételében. Az cél pedig az, hogy az élelmiszeripar fejlesztésével együtt a magas hozzáadott értékű áruk minél nagyobb teret kapjanak az exportban.

Jön a magyar agrárium kihagyhatatlan toprendezvénye, az Agrárszektor Konferencia | 2023. november 29-30., Siófok

A rendezvény az éves agráresemények összegzése és értékelése mellett hosszabb távú jövőképet is felvázól a résztvevők számára a megalapozott fejlesztési és beruházási döntésekhez. A konferencián a hazai államigazgatási, banki, vállalati és érdekképviseleti szféra csúcsvezetői nyújtanak első kézből származó, releváns információkat, amelyek az agrárgazdaság valamennyi szereplője – a termelők, az élelmiszergyártók és a kereskedők – számára egyaránt hasznos tájékoztatásul szolgálhatnak.

SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)

Jelentős mértékben, mintegy 23,2 százalékkal bővült az agrárexport értéke az elmúlt évben. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentése szerint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 13,1 milliárd eurót tett ki. Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül is nőtt, 0,3 százalékponttal 9,3 százalékra emelkedett. A növekedés főként az árak emelkedésének tudható be, a külpiacokon értékesített agrár- és élelmiszeripari termékek mennyisége ugyanis összességében 5,3 százalékkal csökkent az előző évhez képest - írja a Magyar Nemzet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az AKI adataiból kiderült, hogy az export értéke a 24 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport közül 22 esetében nőtt. A legnagyobb mértékben az olajok, az állati és a növényi zsírok árbevétele ugrott meg. Egyúttal nagyot nőtt az állati takarmányok exportértéke is, továbbá az ecet, szesz és ital árucsoport exportárbevétele is. Összességében a mennyiséget tekintve a kivitel csökkent, ami a korábbi években megszokotthoz képest drasztikusan visszaeső gabona­exportnak köszönhető. Tavaly például rekordalacsony kukoricatermést ért el Magyarország, így exportra is kevesebb jutott a terményből. Nagyot nőtt az üdítőital-export is, a kivitel mintegy húsz százalékkal haladta meg az előző évi szintet. 

A pozitív folyamat várhatóan az előttünk álló években is folytatódni fog, a kormányzati szándék szerint az új Közös agrárpolitika forrásainak felhasználása is ezt vetíti előre. A következő években az agrárium és élelmiszeripar nem kevesebb mint 5300 milliárd forintból újulhat meg. A cél, hogy 2030-ra az agrártermelés hozzáadott értéke a kétszeresére emelkedjen, az agrár- és élelmiszerexport értéke pedig ötven százalékkal bővüljön. A legfontosabb célországaink továbbra is az Európai Unió területén találhatók. Az első öt legnagyobb exportpiac közé tartozik Németország, Olaszország, Románia, Ausztria és Lengyelország

- írja a lap.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2023
Az év legkiemelkedőbb 2 napos agrárgazdasági eseménye Siófokon!
Budapest Economic Forum 2023
A Portfolio legjelentősebb makrogazdasági konferenciája.
Sustainable World 2023
A fenntarthatóság szükséges szektorsemleges lépés!
EZT OLVASTAD MÁR?