A tejek, tejtermékek, lisztek, tojás, egyes húsok és az étolaj ára jelentősen mérséklődött, miközben a szabályozáson kívül eső termékkörben - főként a szezonális élelmiszerek esetében - fokozatos drágulás tapasztalható. Az év elején még kiugró ütemben növekedtek az élelmiszerárak Magyarországon: 2025 január-februárban az élelmiszerek átlagosan 3,3 százalékkal drágultak, ami az EU-ban a leggyorsabb ütemnek számított. A márciusban életbe lépett kormányzati intézkedés azonban fordulatot hozott: a hideg élelmiszerek éves inflációs rátája 6,5 százalékra mérséklődött a februári 6,8 százalékról, havi összevetésben pedig már 0,5 százalékos árcsökkenést regisztrált a KSH - közölte a Portfolio.

Áprilisban folytatódott a kedvező tendencia: az éves áremelkedés 3,9 százalékra lassult, havi alapon pedig 2,3 százalékos árcsökkenés következett be a hideg élelmiszerek körében. Összességében március és május között a hideg élelmiszerek ára átlagosan 2,2 százalékkal csökkent Magyarországon, szemben az EU-ban mért 1,2 százalékos, illetve a többi V4 országban tapasztalt drágulással. Májusban azonban ismét élénkülni kezdett a hideg élelmiszerek inflációja: éves alapon 4,5 százalékos drágulást regisztrált a KSH, havi szinten pedig 0,6 százalékkal emelkedett a termékkör átlagos ára. A májusi áremelkedés mögött elsősorban a szezonális élelmiszerek – különösen a gyümölcsök – jelentős drágulása állt.

Az Árfigyelő júniusi adatai szerint a szabályozott termékek ára 0,1 százalékkal csökkent, míg a nem szabályozott élelmiszerek átlagosan 0,3 százalékkal drágultak. Utóbbi növekedést elsősorban a szezonális gyümölcsök okozták: a citrom, az alma, a körte és a narancs ára 4-9 százalék közötti mértékben emelkedett. Ezek a gyümölcsök a KSH szerinti friss gyümölcs termékkör közel felét teszik ki. A gyümölcsárak emelkedése nem magyar sajátosság. Az Eurostat adatai alapján 2025 májusában az uniós tagállamok mintegy 80 százalékában nőttek a friss gyümölcsök árai, átlagosan 3,8 százalékos ütemben az előző hónaphoz képest. Az Egyesült Királyságban is hasonló tendencia figyelhető meg: a British Retail Consortium júliusi jelentése szerint az élelmiszerinfláció júniusban a szokatlanul száraz időjárás miatt gyorsult az elmúlt több mint egy év legmagasabb szintjére.

A drágulás hátterében elsősorban az éghajlati szélsőségek állnak. Kotz et al. 2024-es tanulmánya szerint a 2022-es nyári hőhullám 0,4-0,9 százalékponttal is emelhette az élelmiszerek inflációját, és a klímaváltozás inflációs hatása tovább erősödhet, így 2035-re a hőmérséklet további emelkedése 30-50 százalékkal is fokozhatja az élelmiszerinflációs nyomást Európában. A kedvezőtlen időjárási viszonyok Európa-szerte jelentős károkat okoztak. Az EU és a Földközi-tenger térségének citrustermelése számottevő kihívásokkal szembesült a tavalyi hosszan tartó nyári hőség és az enyhe tél miatt. Törökországban a citrustermés mintegy 30 százalékkal csökkent, míg Olaszországban különösen Szicília citromtermelő vidékei szenvedtek el komoly károkat.

Az almaárak alakulására is erőteljes hatást gyakoroltak a kedvezőtlen időjárási körülmények. A forró, aszályos nyár és a korai vegetációs kihajtás jelentős terméshullást eredményezett, így a termés mintegy 150 ezer tonnával maradt el az előző évi szinttől. Az európai árakat Lengyelország – az EU legnagyobb almatermelője – gyenge tavalyi hozamai és a 2025 tavaszi fagykárok is felfelé hajtották. A tavaszi fagykárok következtében az idei év során hasonlóan kedvezőtlenül alakulnak a terméshozamok számos más gyümölcs, kiemelten az őszibarack, a kajszibarack, a cseresznye és a meggy esetében is. Az online Árfigyelő és a nagybani piacok ármegfigyelései szerint a szezonális élelmiszerek, különösen a gyümölcsök drágulása a tavaszi hónapokat követően is folytatódott, ami a következő hónapokban mind az élelmiszerinflációt, mind a teljes inflációt felfelé hajthatja.