Szemfényvesztés lehet az árstop a vásárlásnál: a legtöbb magyar nem is tud róla

Szemfényvesztés lehet az árstop a vásárlásnál: a legtöbb magyar nem is tud róla

agrarszektor.hu
Az élelmiszerárstop már egy jó ideje velünk van, ugyanakkor a mai napig megosztó véleményeket hallhatunk vele kapcsolatban. Könnyen meglehet, hogy például drágábban vásárolhatunk meg egy-egy árstopos termékeket, mint amennyiért másfél éve megvehettük. Így nem tud kifogástalanul teljesülni az a cél, hogy bizonyos élelmiszerekhez olcsóbban jussanak hozzá a vásárlók.

JÖN AZ AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Az árstoppal a kormány célja, hogy olcsón lehessen hozzájutni az alapvető élelmiszerekhez. Az infláció ugyanis száguld, azon belül is kiugróan magas az élelmiszer-infláció: október óta átlagban 40-44 százalék körüli volt éves szinten a drágulás, de voltak olyan termékek, amelyeknél ez elérte a 80-100 százalékot is. Persze az áfát is lehetett volna mérsékelni ahhoz, hogy olcsóbb legyen az élelmiszer - nálunk azonban árstop lett. Mostanában viszont többen is arról számoltak be, hogy például a csirkemellet a másfél évvel korábbi árnál jóval drágábban tudják csak megvenni - írja a 24.hu.

EZ IS ÉRDEKELHET

A kétezerforintos, árstopos csirkemell nyomában

2021 őszén 1400-1600 forint között volt egy kiló csirkemell, akciósan pedig akár 1200 forintért is hozzá lehetett jutni. Ennek ellenére több helyen is az tapasztalható, hogy csak félkilós kiszerelésben, előre csomagoltan lehet kapni az árstopos csirkemellet,nagyjából 1000 forintért. Ez 2000 forintos kilónkénti árat jelent, de nem ritka az ennél drágább ár sem. A jogszabály szerint a kereskedő köteles a 2021. október 15-én forgalmazott, azóta árstopossá vált termékeket a hét adott napján olyan mennyiségben árulni, mint amennyi a 2021-es átlagos napi készletmennyiség volt. Továbbá annyit kell kitenni a polcokra, ami biztosítja a vásárlók folyamatos kiszolgálását és ne legyen áruhiány.

Mint kiderült, a rendelet alapján nem kell, hogy például csirkemellből a 2021. október 15-én forgalmazott mindegyik kiszerelésű és árú termék elérhető legyen, helyette elég az, ha van csirkemell a másfél évvel ezelőtti áron, megfelelő mennyiségben. A kormányrendelet alkalmazása során nem feltétlenül biztosított, hogy az árstopos termékek közül a korábban elérhető legolcsóbbakat most is megvásárolhatjuk. Az is elég, ha a másfél évvel ezelőtt kapható valamelyik terméket megtaláljuk a polcon a másfél évvel ezelőtti rögzített áron, és ez akár lehet az akkori termékválaszték legdrágább eleme is. Így nem feltétlenül teljesül az a kormányzati szándék, hogy olcsóbban juthassunk hozzá az alapélelmiszerekhez.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az viszont érv lehet, hogy a korábbi teljes készlet biztosítása lehetetlen helyzetbe hozná a kereskedőket, ha valamilyen okból már nem tudják beszerezni a korábban forgalmazott terméket, vagy nem a megfelelő mennyiségben. Meg kell említeni, hogy mára minden árstopos termék értékesítése veszteséges, mert magasabb a beszerzési ár, mint a befagyasztott fogyasztói ár.

Ez lehet életmentő a kisboltoknak

Ami a csirkemellet illeti, az élelmiszeripar sincs könnyű helyzetben, mert abból az árstop miatt sok fogy, míg combból nem annyira. Márpedig a combot és a mellet is el akarják adni, hiszen nem tudnak csak csirkemellet előállítani. És mivel a mellre az árstop miatt nagyobb a kereslet, az import is szóba jöhet az élelmiszeriparnál és a kereskedőknél is. A kereskedőnek a hazai forrást nem szerencsés felrúgnia, mert hosszú távon az az előnyösebb

- mondták a lapnak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hozzátették, hogy ilyen helyzetben mégis rákényszerülhet az importra, mert nem tud annyit beszerezni hazaiból, hogy kielégítse az előírást, illetve a vevői igényeket. Most például az UHT-tej polcok lehetnek üresek, de a csirkemell is el-elfogy, korábban kristálycukorból, előtte étolajból volt hiány. A hazai élelmiszeripar ugyanis nem tudja folyamatosan, ütemesen kiszolgálni a megnövekedett, ám hullámzó igényeket, bármennyire is törekszik rá. Az import pedig egy-egy terméknél olcsóbb is lehet a hazai beszerzésnél. Ezért is kerülhet előtérbe az import: ha a hazainál valamennyivel olcsóbban lehet beszerezni egy-egy árstopos terméket, akkor a kereskedők próbálják mérsékelni a veszteségüket. A kisebb cégeknél akár a túlélés is múlhat ezen. Ezért is bíznak abban, hogy április végén nem hosszabbítják meg az árstopot, tehát megszűnik.

A húsiparnak is csapás

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke kifejtette, hogy az árstop miatt kezdetben alapvetően a kereskedőket érte veszteség, ám mostanra egyre inkább érzékelhető, hogy mindenféle eszközt bevetnek a veszteségek mérséklésére, és ebben benne van az olcsó import felkutatása is. 

Címlapkép forrása: MTI/Balogh Zoltán

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. május 21. 16:03