A múlt hónapban egy átlagos bevásárlás 19,5 százalékkal került többe, mint 2022 azonos időszakában. Júliusban éves összehasonlításban még 23,1 százalék volt az élelmiszer-infláció mértéke - írja közleményében az MBH Bank. Hónapról hónapra vizsgálva azonban nőtt a drágulás mértéke, igaz csak 0,3 százalékkal.

Ez főként két tényezőnek tudható be. Minimális ugyan, de volt hatása az élelmiszerár-stopok kivezetésének, hiszen az árstopos termékek alapára egyes esetekben 15-20 százalékkal lett magasabb egyik hónapról a másikra. Emellett pedig most ért a boltokba a sertéspiacon már az év elején kialakult árszint. A vágósertés ára 30-40 százalékkal magasabb az előző évinél. Ez az árváltozás persze nem fog egy az egyben megjelenni a bolti árakban, nem kell a sertéshús árának ilyen mértékű növekedésére számítani. A havi áremelkedés viszont így is 7 százalékos volt ebben a termékkörben

- mondta Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője. Hozzátette, az élelmiszerárak átlagosan 0,3 százalékos havi emelkedése semmiképp sem nevezhető érdeminek.

Ki kell emelni, hogy a fogyasztói kosárban lévő termékek 60 százaléka egyáltalán nem drágult, sőt, a termékek fele olcsóbb lett augusztusban, mint júliusban volt. A legtöbb esetben ez ráadásul az év eleje óta tartó trendszerű csökkenés. A termékek csupán ötödénél ment végbe 1 százalék feletti drágulás júliushoz képest, de ez is alapvetően az árstopok kivezetésének a már említett hatása, illetve a természetes piaci folyamatok következménye

 - mutattak rá a bank elemzői.

„Üdítő kivétel” Héjja Csaba szerint a finomliszt bolti ára, amely augusztusban a terménypiacon év eleje óta alacsony árkörnyezet hatására és az árstop kivezetése ellenére 15-20 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. Havi összehasonlításban szintén csaknem 10 százalékkal lett olcsóbb a tojás, emellett folytatódott a tejtermékek árában az év eleje óta tartó havi 2-4 százalékos csökkenés. Jó hír továbbá, hogy sokunk kedvence, a kávé 1,7 százalékkal lett olcsóbb a boltokban - mondta a szakértő.

Váratlan hírek érkeztek az élelmiszerárakról: erről jobb, ha mindenki tud

Csökkent a nemzetközi élelmiszerár-index, a bőséges készletek miatti árzuhanás alól csak a rizs és cukor jelentett kivételt.

Az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari szakértői kiemelték, annak ellenére, hogy havi alapon összességében némileg drágultak az élelmiszerek, továbbra is nagy biztonsággal azt valószínűsítik: éves összevetésben 2023 végére egyszámjegyű lesz az élelmiszer-infláció. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala által összeállított élelmiszer-inflációs mutatót tekintve Magyarországon a második legalacsonyabb a drágulás hónapról hónapra vizsgált mértéke: idén eddig átlagosan 0,2 százalék. Magyarázatként hozzáfűzték:

ugyan a drágulás az előző év azonos időszakához viszonyítva még mindig a legmagasabb Európában, az évközi folyamatok kiemelten kedvező irányba mutatnak, azaz hónapról hónapra érezhetően kisebb terhet jelent a bevásárlás.

Idén Magyarországon - és általában a világban - nagyobb mennyiségű termésre lehet számítani a gabonákból és az olajos magokból, mint tavaly, amellett, hogy 5-10 százalékkal esik a forgalom a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben.

Tehát a terményárakban, ami a bolti árak alapját jelenti, nem várható emelkedés. Így előbb-utóbb a termékek lényegesen alacsonyabb áron kerülnek ki a boltok polcaira. A legnagyobb csökkenést ugyanaz a termékkategória fogja mutatni, amelyik tavaly a leginkább drágult: a tej és a tejtermékek köre. A hazai tejfelvásárlási ár júliusban újabb mintegy 5,5 százalékos csökkenés után kilogrammonkénti 153,17 forintra esett vissza. Ez január óta csaknem 30 százalékos esés, ami előbb-utóbb be fog épülni a bolti árakba.

Hatvan százalékkal drágult a tojás egy év alatt

Az európai termelői árnövekedést messze meghaladja a hazai drágulás mértéke a tojás, a csirke és a pulyka esetében is.