Manuel Jacoangeli, a magyarországi olasz nagykövet köszöntőjében megemlítette, hogy az épület igen gazdag történelmi örökséggel rendelkezik, ugyanis mielőtt olasz tulajdonba került volna, néhány évtizeden keresztül állandó székhelyet biztosított az országgyűlés képviselőházának. Ebből is láthatjuk, hogy a hagyományok és a kultúra minden nemzet számára fontosak, amelyeket érdemes fenntartani és őrizni - írja a Magyar Állattenyésztők Lapja.

Az eredetvédett termékek értéket képviselnek, és különös figyelmet érdemelnek azok, amelyeket az UNESCO is elismer. Ilyen a mediterrán értrend, ami felkerült a Szellemi Kulturális Örökség listájára. A kutatók a világ egyik legegészségesebb étrendjeként tartják számon, amelyet a nagykövet fenntarthatósága és kulturális háttere miatt is méltatott. Szeretnék elérni, hogy az olasz konyha is a lista részese lehessen, hiszen a „Made in Italy” jelzéssel ellátott élelmiszerek és termékek világszerte a minőséget képviselik.

„Ma már mindenből lehet másolatot készíteni, de kérdés, hogy szükség van-e erre” – kezdte beszédétPapp Zsolt. A NAK elnöke egyetértését fejezte ki az előtte szólóval, és hangsúlyozta, hogy a hazai termékeket és azok minőségét mindenkor népszerűsíteni kell. Bár a fogyasztói igényeket ki kell szolgálni, fontos lenne a laikusokkal is megértetni, hogy a laboratóriumban készült vagy növényi eredetű helyettesítő élelmiszerek – mint például a műhús vagy a növényi tejek – milyen eljárással, hogyan készülnek, mekkora a környezeti lábnyomuk.

Az állattartást és az állattartókat egyre több támadás éri, pedig tevékenységük hozzájárul a vidék megtartó erejéhez, emellett igen nagy nemzetgazdasági jelentőséggel bírnak, és hagyományaink jelentős része is hozzájuk köthető. Ezért is áll ki a kormány az ágazat mellett, amit az évtizedek óta nem látott mértékű támogatási hullám is jól mutat.

Francesco Lollobrigida, az Olasz Köztársaság mezőgazdasági minisztere személyesen nem tudott jelen lenni a rendezvényen, levelét Bernardino Pusceddu, a Kereskedelmi Kamara elnöke olvasta fel. A miniszter aggodalmát fejezte ki annak kapcsán, hogy az ultrafeldolgozott, 3D nyomtatott és egyéb szintetikus élelmiszeripari termékek az agrárium identitását és a fogyasztók egészségét veszélyeztetik.

A műélelmiszerek készítése és fogyasztása még jobban eltávolítja az embereket a természettől, ezért az olaszok is támogatják Magyarország álláspontját a műhúsok kereskedelmi forgalomba hozatalának elutasításában. A miniszter hozzátette, hogy mindent nem lehet egységesíteni, mert akkor elvész a nemzetek hosszú évszázadok alatt kialakult kultúrája, identitása.

Állattartás nélkül a szén-dioxid megkötésében jelentős szereppel bíró gyepterületek fenntartása is kérdésessé válik. Az állattartó telepek karbonlábnyomának kiszámítására már léteznek kalkulátorok, míg a laborhúsok kapcsán a sötétben tapogatózunk, ugyanis pontos adatok nem ismertek a károsanyag-kibocsátásukról. Dr. Nagy István szerint valószínűsíthető, hogy a valódi és a műhúsok ára jelentős eltérést fog mutatni, ami tovább növelheti a különböző anyagi lehetőségekkel rendelkező társadalmi rétegek eltávolodását.

A fent említett események megelőzésének érdekében kidolgoztak egy törvényjavaslatot, ami általános tilalmat rendelne el a műhús előállítása és forgalmazása tekintetében. Ez alól kivételt a humán- és állategészségügyi szegmensek jelentenének, ahol a sejttenyészetek alkalmazását továbbra is lehetővé tennék.

Prof. Ivo Pulcini kardiológus és a Lazio labdarúgócsapat egészségügyi igazgatója szerint a helyes táplálkozást és a mediterrán étrendet már az általános iskolában is tanítani kellene. A helyes tápanyagbevitelnek a professzor szerint 55-65% szénhidrátot, 20-25% zsírt és 15-20% fehérjét kellene tartalmaznia minden nap. A bemutatott táplálkozási piramis alapját a jó minőségű, megfelelő mennyiségű tiszta víz alkotja. A szakember rámutatott, hogy ennek fontossága az idő előrehaladtával egyre nagyobb teret nyer, ugyanis az öregedéssel párhuzamosan a test dehidratációja is növekszik, melynek pótlásához, szinten tartásához elengedhetetlen az ivóvíz.

A gyümölcsökkel és zöldségekkel kapcsolatban világszerte terjed egy mondás: „Eat the rainbow!”, azaz "Edd meg a szivárványt!" A cél tehát, hogy minél színesebb, minél sokfélébb és ha lehet különböző feldolgozottságú (párolt, főtt, nyers) növényt fogyasszunk egy nap során. A gabonafélék kapcsán előnyben kell részesíteni a teljes kiőrlésűeket. A mediterrán étrend ezeknek a feltételeknek mind megfelel, ugyanis alapjául a friss élelmiszerek szolgálnak, melyek kiegyensúlyozott táplálkozást tesznek lehetővé.