Az önellátási arány – amely a belföldön megtermelt kalóriák részarányát méri az összes fogyasztáshoz képest – a cukorrépa és cukornád termelés növekedésének köszönhetően nem csökkent tovább. Azonban a kedvezőtlen időjárási körülmények, különösen a magas hőmérséklet miatt csökkent a búza hozama, valamint a szójabab, zöldségek és tengeri élelmiszerek termelése - közölte a Reuters.

Az elmúlt évtizedben a mutató 37% és 39% között ingadozott, annak ellenére, hogy a kormány erőfeszítéseket tett az olyan importált alapélelmiszerek, mint a búza és a szójabab hazai termelésének növelésére. A 2030-as cél eléréséhez Japán a fejlett technológiák alkalmazásával kívánja javítani a munkaerő és földterület termelékenységét a gabona- és zöldségtermelés növelése érdekében – közölte a minisztérium egyik tisztviselője.

Összehasonlításképpen: az élelmiszer-exportáló országok, mint Ausztrália, Kanada, Franciaország és az Egyesült Államok önellátási aránya meghaladja a 100%-ot, míg Németországé 79%, az Egyesült Királyságé 59%, Olaszországé pedig 52% volt 2022-ben a minisztérium becslése szerint. Japán termelési érték alapján számított önellátási rátája 3 százalékponttal 64%-ra emelkedett, ami négy éve a legmagasabb érték, köszönhetően a rizs, zöldségek és állati termékek magasabb árainak. Ennek ellenére az agrárszektor továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe: az elöregedő népesség, az utódok hiánya és a zsugorodó termőterületek mellett a fogyasztói ízlés is eltolódott a rizstől a hús és olaj alapú élelmiszerek felé, tükrözve a nyugati étrend térhódítását.